2023 is rázós év lesz, csak az a kérdés, mennyire

Júliusig inkább az a volt a jellemző, hogy a befektetők kivonták a tőkét a befektetési alapokból, júliustól azonban, amikor már látszott, hogy az orosz-ukrán háború megáll a határnál, komoly tőkebeáramlás kezdődött – közölte Éder György, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Mint mondta, a jegybanki kamatemelésnek is szerepe volt abban, hogy újra pénz áramlott hozzájuk, így pedig tavaly összesen 361 milliárd forinttal nőtt a kezelt tőkéjük, míg a szektorba összesen 1272 milliárd forint került.

Az idei évvel kapcsolatban azt emelte ki, hogy bár tartottak attól, hogy komolyabb kamatcsökkentési hullám indul el és megáll a pénzáramlás az alapokba, ám nem ez történt, mivel a rövid távú kötvényalapoknál 15 százalék környéki hozamot lehet realizálni éves szinten, ezzel pedig láthatóan elégedettek az ügyfelek. Ennek megfelelően 2023 első negyedévében összességében 556 milliárdnyi tőke érkezett be a hazai értékpapír-alapokba, ebből 224 milliárd került az OTP Alapkezelőhöz, aminek köszönhetően elérték azt a mérföldkövet, hogy 2000 milliárd forint felett van az általuk kezelt vagyon.

Ugyanakkor egyre kevésbé kiszámítható, hogy mi fog történni a világgazdaságban, hiszen az világosan látszik, hogy azok a stratégiák, amelyek arra épültek, hogy világszerte sok az ingyenpénz, mostanra minimum megkérdőjeleződtek, miután az infláció miatt a jegybankok kamatemelésekbe kezdtek – vette át a szót Büki András befektetési igazgató.

De Büki szerint a Covid-járvány óta el lehet mondani, hogy megnőtt a gazdasági változékonyság: senki nem tudja, meddig emelkedik az infláció, lesz-e recesszió. „Mindent lehet olvasni és annak ellenkezőjét is” – tette hozzá, megemlítve, hogy tavaly éppen a háború kitörése előtti napon vettek orosz részvényeket, amiket azóta szinte teljesen le kellett írni. „Ez a feltörekvő piacokon mindig benne van a pakliban, hiszen se a törökországi, se az oroszországi, se a brazíliai környezetet nem lehet nyugodtnak nevezni” – fogalmazott.

Igaz, ehhez egyből hozzátette, hogy ezek a piacok néha jó lehetőséget adnak, ennek is köszönhető, hogy jelenleg az OTP Alapkezelőnek nagy kitettsége van Dél-Amerikában, Büki szerint ez a térség lehet a közeljövő sztárja. A feltörekvő piacokkal kapcsolatban azt is megemlítette a szakember, miszerint jellemzően nagyobbak a félelmek, ám a választási harc során tett ígéreteiket messze nem váltják be a politikusok, mindig finomodik az intézkedés, amikor hatalomra kerülnek. Ráadásul az elmúlt évek leértékelődései miatt a devizák is olcsók, ami ugyancsak vonzóvá teszi ezeket a területeket a befektetők számára.

Büki szerint Kína is hasonló példa, úgy látják, hogy a kínai-amerikai szembeállásnak is nagyobb a füstje, mint a lángja, így nem is várják, hogy a kínaiak a közeljövőben lerohanják Tajvant. És az is inkább Kína felé viszi a befektetők figyelmét, hogy amíg az Egyesült Államokban 1 százalék körüli növekedést várható, addig Kínában 5 százalék feletti, ráadásul az ázsiai országban a lakosság hosszú ideig tartó bezártsága után a fogyasztás megugrását várják, ami a vállalati eredményeket is meglökheti.

A fejlett piacokkal kapcsolatban annyit említett Büki, hogy az EU-ban, főleg a központi jegybank, az EKB szigorú politikájának következtében kisebb az esélye a recessziónak, ám vannak kockázatos ország, mint például Olaszország, ahol rendkívül magas az államadósság szintje, amit csak egyre drágábban tudnak finanszírozni. Ezzel párhuzamosan a céges kötvényeknél az USA-ban is komoly refinanszírozási kockázatot lát Büki, így összességében szerinte rázós időszak jön a fejlett piacokon. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a tőzsdei cégek a látszatnál sokkal jobban eladósodtak, hiszen ha a képletből kiveszünk néhány olyan óriáscéget, amely hatalmas készpénzállománnyal rendelkezik, pl. Apple, akkor óriásit zuhanna a mutató.

Az arany az örök sláger

Bár a háború kitörése után a nyersanyagárak megugrottak, mára – bár még tart a konfliktus – ezek ára jellemzően a háború előtti szinten van – vette át a szót Hosszú Ferenc befektetési igazgató, aki szerint bár ez látszólag ellentmondás, de a változékony külső környezet sok mindent megmagyaráz.

Szerinte például meg kell nézni, mit üzennek az árfolyamok: a nyersanyagok például teljesen más állatfajnak számítanak, mint a részvények. Ez utóbbiaknak például van előrejelző képességük, azaz nem a jelent árazzák, hanem azt, hogy mi lesz 6-12 hónap múlva. Ez tökéletesen meglátszik az amerikai részvénypiacokon.

Ezzel szemben a nyersanyagok főleg a jelent árazzák: így most azt látni, hogy nem olyan rózsás a helyzet. Az olajpiacon az OPEC kínálatcsökkenést jelentette be, ez megugrást jelentett az árakban, azóta viszont ismét lecsorgóban van az árfolyam. A kínai újranyitást pedig hiába várták sokan, egyelőre nem sokat látunk belőle, ahogy az indiai kereslet se jött még vissza. Így összességében elmondható, hogy a globális piacok lassulást mutatnak, ami nem éppen egy kellemes környezetet teremt, így a befektetők lényegében a fejlődő országokra várnak továbbra is, hogy mikor ugrik meg a fogyasztás.

Amennyiben viszont emelkedik az árfolyam, az megint inflációs nyomást fog jelenteni, amire ismét reagálni kell a jegybankoknak, így újabb kamatemelések jönnek, ami pedig a recesszió esélyét növeli – vezette le Hosszú, aki elmondta azt is, hogy az elmúlt egy-két év nyertesei szokás szerint a nemesfémek voltak, de nem voltak annyira jelentős tőkebefektetések ebbe a szektorba, ezért úgy látja, hogy van még felfelé tér.

Hosszú arról is beszélt, hogy a magas kamatok előhozhatnak még csontvázakat a szekrényből, vélhetően vannak még gyenge láncszemek. Lakossági és kereskedelmi ingatlanok, hitelfelárak – sorolta az által veszélyesnek ítélt területeket, aki szerint ha megtörténik a baj, akkor ismét a nemesfémek kerülnek a középpontba, mint biztonságos befektetés.

A földgáz áráról pedig azt mondta, hogy bár az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a jegyzése (főleg az enyhe tél és az ipari szereplők részéről jelentkező keresletcsökkenés miatt), a mostani szinte nem biztos, hogy tartós marad, ők inkább magasabban képzelik az egyensúlyi árat. Hosszú összességében úgy látja, hogy a nyersanyagoknál iránt az utóbbi években jelentősen nőtt a kereslet, ám ezzel párhuzamosan nem erősödött a kínálati oldal, miután 5-6 éve elmaradtak azok a beruházások, amelyek ahhoz kellettek volna, hogy kielégítsék ezt az igényt. Így, ha tovább nő a kereslet, akkor nőhetnek az árak, amit lényegében csak egy nagyobb recesszió gátolhatna meg, akkor ugyanis esne a kereslet – vélte Hosszú Ferenc.