Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az infláció elleni harcba az egyik lánc német termékekkel szállt be, a konkurencia most magyar termékek akciózásával válaszol.
A legnagyobb konkurense kínálatára reagálva hirdet akciót az Aldi - derül ki a lánc legújabb prospektusából. Miután a Lidl kedvezményes árú német darált sertéshúst kezdett árulni, az Aldi ugyanezt tervezi, de a magyar beszállítóival együtt, az akció lényege az lesz, hogy a második terméket ingyen adják.
Az akció mögött az árháború egy érdekes szála húzódik meg: az Aldi 2021 októberében vállalást tett, hogy az állandó kínálatában szereplő friss húsokat csak magyar beszállítóktól szerzi be. Később ezt több más friss termékre is kiterjesztette, a vállalást pedig más láncok, köztük egy hónappal később Lidl is követte, amikor arra tett ígéretet, hogy a magyarországi üzletei állandó kínálatában szereplő baromfi- és a sertéshúst magyar beszállítóktól szerzi be. 2022 elején – éppen az ukrajnai háború kitörését megelőző napon – az Agrárminisztérium már arról adott ki közleményt, hogy a három magyar tulajdonban levő kereskedelmi lánc is magyar termelésből származó friss sertéshúst kínál.
Nem sokkal később azonban új szelek kezdtek fújni a magyar kereskedelemben: 2022 tavaszától jelentős növekedés indult el a vágósertések áránál, amely a mai napig tart: az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a vágósertés termelői ára 900 forint körüli szinten mozog, ami a duplája a háború előtti szintnek, de a 2022 februárjától egészen most augusztusig árstopos sertéscombot is most már 1700 forintért tudják beszerezni a kiskereskedők szemben a tavaly februári, 900 forint körüli árral.
A hús drágulása csak az egyik eleme a rekorder magyar inflációnak, amely ellen a kormány a maga sajátos eszközeivel is igyekezett fellépni az élelmiszerüzletekben. A már említett árstopon túl az akciózás erőltetése is ilyen eszköz, más kérdés, hogy a boltláncok is jó ideje mindent megtesznek, hogy minél alacsonyabb áron tudják kínálni termékeiket, ennek pedig alapvető eleme, hogy a lehető legalacsonyabb beszerzési áron tudjanak hozzájutni az árualaphoz. A probléma az, hogy az olcsóság és a magyar eredet a valóságban szembemennek egymással: bár a vágósertés esetében a hazai árak is alapvetően az európai jegyzést követik, a boltokba kerülő termékeknél már komoly árkülönbség állhat elő amiatt, hogy a német vagy a dán húsipar hatékonyabban tud működni. Ennek volt az első jele az árstop kezdetekor az, hogy az egyik hazai lánc spanyol húst kínált hűtőpultjában, és ezt láthatjuk most is a Lidlnél, ahol – amint arra a múlt héten a Világgazdaság felhívta a figyelmet – a magyar mellé Németországból származó darált hús került a kínálatba. A csomagolás pedig arra utal, nem egyszeri akcióra készültek a behozott német hústermékkel, amelyek mellé egyébként azóta lengyel pulyka- és sertésáruk is kerültek a lánc polcaira.
Na de mi lesz a vállalással? Ezzel kapcsolatban az áruházlánc a Portfoliónak így reagált: „A diszkontlánc 2021 novemberi vállalása óta jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet. A háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére.” Az állítást természetesen nehezen tudná cáfolni, aki az elmúlt két évben járt Magyarországon, és a lánc azt meg sem említi, hogy a kormány időközben megemelte a kiskereskedelmi különadót is – ami a céges mérlegeket elnézve fájdalmasabb lépés, mint a kötelező akciózásra vonatkozó előírás.
Az érem másik oldala az, hogy mi lesz a magyar beszállítókkal: a hatékonyságnövelő fejlesztéseknek többük számára gátja az, hogy késlekednek az uniós források és magasak a hitelkamatok, így egyelőre maradnak a magasabb árak. (Vagy épp, mint a tejágazatban láthattuk tavaly, a magasabb külföldi árak láttán a magyar termékek exportértékesítése.) A Lidl németországi weboldalán mindenesetre olvasható az a vállalás, amely szerint ottani üzleteikben helyi (vagyis német) forrásból származó sertéshúst forgalmaznak.
Az Aldi más stratégiát választott, a lánc – az Agrárminisztériummal tartott rendezvényén – éppen két hete erősítette meg vállalását, amelyet a jobb minőség mellett a kisebb környezetterheléssel és a magyar gazdák támogatásával is indokolt. Erre utal a mostani akció is, amely egyébként része a kormány által előírt kötelező akciónak – ha már az arról szóló rendeletből kimaradt, hogy ezt magyar termékekkel kell a láncoknak folytatniuk.
Képünk illusztráció
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A miniszter szerint a magyar oktatási rendszer hihetetlen hibákat, vagy akár bűnöket követ el a gyerekekkel szemben azzal, hogy értelmetlen munkára kényszeríti őket.
Magyar Péter szívecskét mutatott az ellene tüntető emberek felé, amit Németh Balázs fideszes politikus és Orbán Viktor igeforrása is provokációként értelmezett.
Felemásan teljesítettek az élelmmiszer-kiskereskedelmi láncok.