Tetszett a cikk?

Ha igaz az a mondás, amely szerint madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni, akkor igazán rosszul érezhetik magukat az Orbán-kormány tagjai, akik változatlanul a hagyományos keresztény értékek védelmezőjeként tekintenek Vlagyimir Putyinra. Az orosz elnök ugyanis éppen a népét halálra éheztető észak-koreai diktátorral, Kim Dzsong Unnal kötött „örök” barátságot. A Vosztocsnij űrközpontban elért alku az egész világ stabilitását veszélyeztetheti.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában
„Az észak-koreai vezető nagy érdeklődést mutat a rakétatechnológia iránt” – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a távol-keleti Vosztocsnij orosz űrközpontban fogadta Kim Dzsong Unt. Hasonlóan nyilatkozott a két államfő kétórás találkozója után Dmitrij Peszkov, Kreml-szóvivő is, ő azt mondta, hogy Moszkva jó lehetőségeket lát az Észak-Koreával való űrkutatási együttműködésben. Bár az oroszok azt hangsúlyozzák, hogy Kim Dzsong Un a békés űrkutatásban kíván előrelépni és Moszkva az együttműködéssel nem sérti meg nemzetközi kötelezettségeit, az utóbbi években folytatott észak-koreai politika alapján egyértelműnek tűnik, hogy Kimék olyan hordozórakétákat akarnak maguknak építeni orosz segítséggel, amelyekkel a kémműholdak és az interkontinentális ballisztikus rakéták is pályára állíthatók. Észak-Korea ugyanis komoly technikai problémákkal küszködik ezen a téren, amit az is bizonyít, hogy a kémműholdak fellövési kísérlete az utóbbi hónapokban kétszer is kudarcba fulladt.
AFP / POOL / Vladimir Smirnov

Központban a fegyverek

Bár az orosz tudományos fejlesztések egyik büszkeségének számító központban folytatott tárgyalások részletei nem szivárogtak ki, egyértelműnek tűnik, hogy Moszkva elérte célját és nagy mennyiségű tüzérségi lőszert és harckocsi elhárító rakétát vásárolhat Phenjantól. A távol-keleti diktatúra egészen jól áll lőszerekkel: az 1950-es évek elején megvívott koreai háború óta folyamatosan töltik fel a készleteket, s bár ezek az eszközök nem modernek, alkalmasak arra, hogy csökkentsék az orosz hadsereg egyre akutabbá váló hiányát. Az ügyletet megkönnyíti, hogy Észak-Korea alapvetően szovjet típusú tüzérségi eszközökkel rendelkezik, így az azokhoz való hadianyagot Moszkva gond nélkül bevetheti az ukrajnai frontokon.

Elemzők szerint az akár milliónál is több lőszer ugyanakkor csak átmeneti könnyebbséget hoz, hiszen a Kelet-Ukrajnában folyó heves harcokban az orosz erők naponta 20-30 ezer töltetet is ellőnek. A cél állítólag az, hogy amíg tartanak az észak-koreai készletek, addig még inkább felpörgetik az orosz hadiipart, és az képessé válik a hadsereg igényeinek teljesebb kielégítésére. Bár orosz források szerint a kétoldalú találkozón a mezőgazdasági együttműködés ügye is napirendre került, egyértelmű, hogy a központban a Putyin által is megerősített hadiipari-katonai kooperáció állt. Ezt bizonyítja az is, hogy Kimet többek között a rakétaprogramért felelős tábornokok is elkísérték az oroszországi útra. Phenjannak egy kisebb provokációra is futotta: néhány órával a Putyin-Kim-csúcstalálkozó előtt Észak-Korea két rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki.

AFP / POOL / Mikhail Metzel

Dél-koreai félelmek

Dél-koreai vélemények szerint nem csak az fenyegetné a világ stabilitását, ha Oroszország érdemi segítséget nyújtana az észak-koreai rakétaprogram sikeres végrehajtásához. „Ha Moszkva olajjal és élelemmel fizet, azzal feléleszti az észak-koreai gazdaságot. Ezzel ugyanis plusz bevételhez jut, így Kim Dzsong Unnak lehetősége nyílik a katonai programok fokozottabb finanszírozására. Másfél évtizedet töltöttünk el azzal, hogy a szankciók rendszerének kiépítésével megakadályozzuk, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyvereket építsen és esetleg kereskedjen is velük. Most Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja miatt az egész rendszer összeomolhat” – vélekedett Jang Uk, a szöuli Politikai Tanulmányok Ázsiai Intézetének az elemzője.

A két vezető szép szavakat is váltott. Kim Dzsong Un azt hangsúlyozta, hogy támogatja Putyin valamennyi döntését, majd kijelentette: „Biztos vagyok abban, hogy a hősies orosz hadsereg és nemzet örökli a briliáns győzelmi hagyományokat és a különleges katonai művelet frontjain magabiztosan tanúságot tesz a büszkeségről és a becsületről. Az orosz hadsereg minden bizonnyal hatalmas győzelmet arat a hegemóniára törekvő és terjeszkedni akaró gonosz elleni szent harcban”. Putyin a két nép közötti régi barátságot éltette és hangsúlyozta, biztos abban, hogy a két ország sikeresen működik együtt a jövőben. „Ön, Kim Dzsong Un elvtárs keményen és határozottan folytatja a kiemelkedő államférfiak – a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot megalapító Kim Ir Szen és ügyének tovább vivője, Kim Dzsong Il – politikai kurzusát. Mindkettő őszinte és igaz barátunk volt, és fontos célnak tartották a két ország közötti szoros kapcsolatok kiépítését” – magyarázta Putyin.

Orosz politikaváltás

A régi barátságról beszélő Putyin a jelek szerint elfelejtette azt, hogy Moszkva 2006-ban még megszavazta az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat, amelyek célja részben a távol-keleti állam nukleáris fegyverprogramjának ellehetetlenítése volt. Szergej Lavrov külügyminiszternek van válasza a politikaváltásra. „A szankciókat egészen más geopolitikai környezetben hozták, akkor, amikor problémák adódtak a Phenjannal való párbeszéd megindításában” – mondta a politikus, majd hozzátette, Moszkva és Peking azért akadályozta meg az Észak-Korea elleni újabb szankciókat, mert az USA és nyugati szövetségesei megint becsapták Oroszországot, Kínát és Észak-Koreát.

AFP / POOL / Artem Geodakyan

Nyugati vélemények szerint azzal, hogy Moszkva Kim Dzsong Untól kér tüzérségi lőszert, ismét bebizonyította, hogy hazája súlyos nemzetközi izolációba került. „Odáig fajultak a dolgok, hogy Moszkva már arra kényszerült, hogy Phenjantól is kérjen” – mondta Anne-Claire Legendre, a francia külügyminisztérium szóvivője. „Az, hogy Putyin sokezer kilométert utazott csak azért, hogy találkozzon egy nemzetközi páriával és segítséget kérjen egy olyan háború megnyerésére, amelyet korábban néhány nap alatt le akart tudni, számomra nem egyéb, mint koldulás” – ezt már Matthew Miller, amerikai külügyi szóvivő mondta. Az amerikaiak egyben azt is közölték, ha valóban megindulnak az észak-koreai hadfelszerelések Oroszországba azért nagy árat fizet majd Phenjan.

A Kim-Putyin találkozónak volt egy harmadik, jelen nem lévő szereplője is, Kína. Peking ugyanis az utóbbi években Phenjan egyedüli komoly hatalommal bíró szövetségese volt, és minden bizonnyal aggasztja a kínai vezetőket, hogy Kim Dzsong Un most talált magának egy újabb barátot. És valószínű, hogy Kínát is aggasztja az, hogy Putyinék korszerű katonai technológiákat adhatnak át Észak-Koreának.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!