Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Tucatjával adták bizalmi vagyonkezelésbe cégeiket és egyéb vagyontárgyaikat az elmúlt hetekben magyar vállalkozók. Szeptember 11-éig ugyanis még életben voltak a régi szabályok, amelyeket július elején változtatott meg a parlament, és amelyek alapján a bizalmi vagyonkezelőkben gyakorlatilag adómentesen lehetett hatalmas vagyonokat felhalmozni, adni-venni. A lehetőség tulajdonképpen pont azzal kapott nagy nyilvánosságot, hogy tíz év után bezárták ezt a kiskaput.
A szándékosan hagyott joghézag segítségével a kormányhoz közel álló vállalkozók eddig százmilliárdos tételekben mozgatták meg javaikat adómentesen, illetve a nyilvánosság számára kevéssé átláthatóan.
Az új polgári törvénykönyvet és benne a bizalmi vagyonkezelés lehetőségét 2013-ban hirdették ki. Ezzel az állam mintha intézményesítette volna a költségvetési csalást – értékelte egy adószakértő. A legjobb példa talán a Mészáros-vagyon ékkövének tekinthető MBH Bank összerakása, ami az adómentes vagyonkezelői konstrukció nélkül jóval drágább mulatság lett volna. A részvénycsomagokat ugyanis éveken át pakolgatták egy addig soha nem hallott nevű kecskeméti bankár, Jaksa János befektetési cégétől az indiai üzletembert is felvonultató Blue Robinon keresztül Mészárosig, hogy ne legyen egyértelmű az, ami a napnál is világosabb:
az állam azért vásárolta meg az MKB Bankot, azért szállt be irdatlan összeggel a Budapest Bankba, és azért rakott pénzt a takarékszövetkezeti rendszer átalakításába, hogy a végén mindez a kormányhoz közel álló magánembereké legyen.
A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG Fókuszban rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
