Folytatódott az infláció hónapok óta tartó lassulása: a Központi Statisztikai Hivatal friss számai alapján

szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak,

azaz most tért vissza az infláció a tavaly júliusi szintje alá.

Egy hónap alatt, augusztusról szeptemberre átlagosan 0,4 százalékkal nőttek az árak.

Részletesen a következőképp jött ki a mostani szám:

• az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 19,9 százalékkal drágult,
• a szolgáltatások ára 13,6 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és dohányáruk 12,3 százalékkal drágábbak,
• a ruhák 6,9 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal,
• a háztartási energia pedig 14,6 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Azt, hogy az augusztusi 16,4 százalék után most egy jó nagy lassulást látunk, várni lehetett. A kormány is így számolt, Nagy Márton például azt mondta, 11-12 százalékos inflációt vár szeptemberre. Mindennek egy nagyon egyszerű magyarázata van: most esik ki a bázisból a rezsicsökkentés. Mivel az infláció mindig azt mutatja, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest hogyan változtak az árak, és tavaly ilyenkor engedték el részben az energiaárakat, egészen augusztusig a korábbi, nyomott árhoz kellett viszonyítani, mostantól már a magasabbakhoz mérünk. (Valójában már 2022 augusztusában vége volt a rezsicsökkentés régi formájának, de az augusztusi fogyasztásért a számlákat szeptemberben kellett befizetni, a KSH pedig a befizetés időpontja alapján mér.)

Ráadásul tavaly szeptember és november között nagyon durván megugrottak az energiaárak. Az átlagos rezsiköltség már tavaly december óta csökkenőben volt, ahogy kiderült, hogy Európa durva energiakrízis nélkül megúszhatja a telet – és ahogy egyre jobban álltak rá a magyarok is a spórolásra, hogy a kedvezményes árt biztosító fogyasztási határ alatt maradjanak –, úgyhogy most sokkal alacsonyabb volt a háztartási energia ára, mint tavaly szeptemberben.

De voltak az infláció lassulásának más okai is. Egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok – a legfrissebb, még augusztusi szám szerint az élelmiszerboltokban 4, a nem ételt árusító üzletekben 5,2 százalékkal esett a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Ez pedig azt hozza magával, hogy a boltok nem nagyon tudnak már hova emelni az áraikon, ha meg akarják tartani a vevőiket. (A kormány persze a profitéhes multikra mutogat.)

Ez okozta azt, hogy az élelmiszerárak havi szintű növekedése már hónapokkal ez előtt megállt – ebben épp az augusztus hozta a kellemetlen fordulatot, amikor újra drágulást mértek. Most ahhoz képest 0,2 százalékkal csökkentek az élelmiszerek árai. Például a liszt 3,4, a friss zöldség és gyümölcs 3, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe, az alkoholmentes üdítőitalok 2,4, a gyümölcs- és zöldséglé 0,9, a sertéshús 0,8 százalékkal többe került, mint egy hónapja.

Az sem elhanyagolható tényező, hogy a forint, bármennyire is gyenge legyen most, még mindig erősebb, mint tavaly ilyenkor volt. 2022 szeptemberében 395 és 421 forint között mozgott egy euró ára, akkor indult meg az a nagyon csúnya zuhanás, ami nem sokkal később a 434-es mélypontig vitt, ennél most egy kicsivel azért jobb volt a helyzet. Ez pedig főleg abban mutatkozik meg, hogy a tartós termékek ára nem emelkedik nagyon – ebben az árucsoportban különösen fontos, hogy a külföldről beszerzett termékekért mennyi euróra vagy dollárra kellett forintot átváltani.

Az árfolyam fontos szokott lenni az üzemanyagáraknál is, ezúttal azonban még az árfolyamhatás sem tudott segíteni: az orosz-szaúdi politika miatt a járműüzemanyagok 35,4 százalékkal voltak drágábbak szeptemberben, mint egy éve, amikor még a 480 forintos hatósági ár volt érvényben. A magyar kormány erre újra bedobta a hatósági ár ötletét – egyelőre azért az infláció lassul enélkül is.

Az év inflációs számainak másik kellemetlen részlete az, ami a szolgáltatásokkal történik: az első félévben ezeknek az árai szinte korlát nélkül szálltak el, és most már lassul a drágulás, de azért még mindig látszik, hogy vannak bajok. Ezt a szektort is kezdi elérni annak a hatása, hogy már nem nagyon tudnák az emberek kifizetni a magasabb árakat, de az ár-bér spirál így is erős. És persze az is fontos itt, hogy a szolgáltató cégek milyen árakon kötötték meg az energiaszerződéseiket tavaly – talán akkor láthatunk majd javulást, amikor ezeket az újabb, már alacsonyabb világpiaci árak mellett újratárgyalják.

A magyar infláció valószínűleg így is marad az EU legnagyobbja. Az unió 27 tagállama közül eddig 21-nek a szeptemberi inflációs számát ismerjük, egyik sem volt még a magyar közelében sem. Augusztusban a mienken kívül a cseh mutató nem volt már csak egy számjegyű, az akkor 10,1 százalékos volt.

Az viszont szinte teljesen biztos, hogy az év végére a magyar is lemegy 10 százalék alá. Az év eleje óta követjük, hogyan állunk, amikor a 2022. decemberihez hasonlítjuk az árakat: most tartunk 6 százaléknál.

A kormány és az MNB mindenesetre az elmúlt hetekben már nagy üzengetésekben volt, ki a felelős a drágulásért, és kit kell majd ünnepelni akkor, amikor lemegy a mutató 10 százalék alá. (Miközben valójában senkit, mert az igazán fontos az MNB 2-4 százalék közti inflációs célját elérni lenne, de erre reális esély 2024 vége, 2025 előtt nem igazán van.) Az MNB az inflációt nevezte meg fő ellenségének, a kormány kommunikációja szerint pedig az a lényeg, hogy előbb az áremelkedés legyen kisebb, mint amilyen ütemben a bérek nőnek, és így a magasabb reálbérekkel már fel lehet majd pörgetni a fogyasztást, ami húzza magával a teljes gazdaságot.

Persze már egy prognózisban sem lehetünk biztosak: amikor szombaton a 444 az inflációról kérdezte Matolcsy Györgyöt, a jegybankelnök azt mondta, hogy „holnap vasárnap lesz, ezért azt javaslom, hogy mindenki pihenjen, élvezze a késői őszt”. Aztán ugyan másnap tényleg vasárnap lett, de olyan szél- és porvihar söpört végig az országon, hogy az őszt épp annyira nem lehetett élvezni, amennyire egy bevásárlókörutat sem.