Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A munkaerőpiacon aktív magyarok 24 százaléka úgy érzi, hogy „jelentősen romlott” az anyagi helyzete, további 33 százalékuk szerint pedig „kicsit romlott” az anyagi helyzetük az elmúlt egy évben – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített szeptemberi reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A válaszadók harmadának nem változott jövedelmi helyzete, de volt 12 százalék, akiknek még javult is. Bár a felmérés a szubjektív jövedelemérzetre kérdezett rá, a válaszok nem meglepőek, hiszen szeptemberben ugyan a infláció 12,2 százalékra csökkent, mégsem múlt el nyomtalanul az előző hónapok áremelési sokkja: az első nyolc hónapban a keresetek 15,2 százalékkal nőttek, de csak szeptemberben válthatott pozitívba a reálbérindex. Az első nyolc hónapban a kiskereskedelem forgalom 7,1 százalékkal csökkent, ez jelzi, hogy milyen mértékben csökkentek a reáljövedelemek, illetve zuhant a lakossági fogyasztás.
A Publicus felmérésének eredményei szerint a fogalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis 38 százalékuknál nem volt semmilyen bérrendezés. Ez utóbbi kategóriában
az infláció miatt az elkölthető reáljövedelem egyetlen év alatt 15-20 százalékkal zuhant.
Mint írják, még ahol volt is béremelés, ott a válaszadók 39 százaléka 10 százalékos emelésnél kevesebbet kapott – vagyis a reáljövedelem még az ő esetükben is számottevően csökkent. Összességében a foglalkoztatottak 28 százaléka kapott 10-20 százalékos emelést, az ő esetükben beszélhetünk a reálbérek szinten tartásáról vagy minimális csökkenéséről, míg 5 százalékuk 20 százalékot meghaladó béremeléshez jutott, vagyis ők a recessziós és az inflációs sokk ellenére tovább tudták növelni elkölthető jövedelmüket. A kormány ösztönözte a munkáltatókat a béren kívüli juttatások növelésére, ám csak a foglalkoztatottak 37 százaléka kapott az elmúlt egy évben egyszeri juttatást, bónuszt, Szép-kártyát. Ennek mértéke a válaszadók fele esetében nem haladta meg a félhavi jövedelmemet, de a bónuszhoz jutottak 12 százaléka akár plusz kéthavi jövedelemre is szert tett.
Ez a helyzet pedig a munkavállalók vagyoni helyzetére is rányomta a bélyegét:
a válaszadók 24 százalékának „jelentősen”, további 20 százaléknak „kicsit” csökkent a megtakarítása.
Ugyanakkor 39 százalékuk arról számolt be, hogy nem kellett a megtakarításaikhoz hozzányúlniuk, 12 százalékuknak nőttek, 3 százaléknak pedig „jelentősen” nőttek a megtakarításai az egy év alatt. A csökkenés okaira rákérdezve (egyszerre több opció is választható volt), az érintettek 13 százaléka a csökkenő bevételekkel magyarázta azt, míg 80 százalékuk az alapvetői kiadásaik növekedésével, a megélhetéssel indokolta a megtakarításai felélését, a válaszadók 13 százaléka pedig nagy értékű dolgok vásárlására, beruházásra fordította a megtakarításai egy részét – derül ki a felmérésből.
