Az Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szélerőművek telepítését lehetővé tevő jogszabálymódosítások tervezeteit.
A tárca beszámolója szerint a legfontosabb szabályok az alábbiak lesznek:
- Szélerőművet és szélerőműparkot a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni.
- Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek.
- Nem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
- A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában a szélerőművek telepítésére szánt területet jelölhet ki, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni (a szabályzatok tervezeteit azért a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik).
A fentiek közül a legfontosabb változás a 700 méteres védőtáv már novemberben is megszellőztetett bevezetése: a jelenlegi 12 kilométeres védőtáv annyira nagy, hogy gyakorlatilag egy talpalatnyi terület sincs, ahol szélkereket lehetne felállítani.
A jogszabály-módosítás megszünteti a fennálló pályáztatási követelményt, hatályon kívül helyezi a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat.
A kormány felhatalmazást kaphat könnyített térségek kijelölésére
olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A könnyített térség gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már elismerte, hogy hiába enyhülnek jelentősen a szabályok, még évekig nem valószínű, hogy szélerőművek állnának termelésbe: egyelőre ugyanis nagyon sok erőműprojekt (elsősorban naperőmű) áll sorban hálózati csatlakozási engedélyre várva.
A jogszabálymódosítás hatásvizsgálati lapja sem számol semmiféle (se környezeti, se költségvetési) hatással a 2024-es évre.
Mindez a kormányzat meglehetősen mérsékelt ambícióival együtt (2030-ig csupán 1 GW-nyi szélerőművi összkapacitás munkába állásával számolnak, ami így is bő háromszoros növekedés lenne a mostanihoz képest) azt is jelenti, hogy a szélenergia terén az elmúlt bő évtizedben kialakult óriási lemaradás egyáltalán nem fog csökkenni. Mint az Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) friss kutatásából – amelynek fő megállapításait a REKK főmunkatársa, Mezősi András a Másfélfok.hu-n közölt cikkében foglalta össze – is kiviláglik:
Soha nem fogjuk utolérni Ausztriát, Románia pedig egyszerűen állva hagy minket az ágazatban.
Pedig, mint a kutató írja, „nagyon is volna helye a szélnek a magyar energiamixben is, ami jól kiegészíthetné a napelemes termelést, és az északnyugati területek mellett az ország más részén is gazdaságosan telepíthető volna”. Számításaik szerint 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, és ezzel a piaci áraknál alacsonyabban lehetne villamos energiát termelni. Ráadásul a technológiai potenciál ennél jóval nagyobb, akár közel 100 GW-nyi kapacitás kiépítésére is lehetőség nyílna, még úgy is, hogy a védett területeket egyáltalán nem vesszük figyelembe:
Másfélfok / Major-Takács Eszter
Mint írja, ha meglenne a politikai akarat, már akár 2026-ban be tudnának lépni a magyar árampiacra az új szélturbinák, és ugyan a legnagyobb szeles potenciál az ország északnyugati részén áll rendelkezésre, a középső és keleti országrészekben is vannak kedvező területek (a térképen sárga színnel jelölve):
REKK
A kutató emlékeztet, hogy a szeles és a napelemes termelés jól kiegészíti egymást, mert eltérő napszakokban termelnek, ráadásul földrajzilag is máshova koncentrálódnak az erőművek (szél – északnyugat, nap – Alföld), azaz alaptalanok az a hálózati csatlakozással kapcsolatos átfedés miatti aggodalmak, és jelzi azt is, hogy
míg a szeles kapacitás bővítésénél rendre felvetik a hálózati csatlakozás problémáját, érdekes módon ez a tervezett gáztüzelésű erőműveknél vagy Paks 2 esetében nem kerül elő.
Sokat elárul, ha a magyar adatokat a szomszédos Ausztria adataival vetjük össze:
Másfélfok / Major-Takács Eszter
Vagy, ha azt nézzük meg, mit tervez Románia, ahol már most is 3 GW feletti szélenergia-kapacitás működik, de 2030-ra 8 GW-ot szeretnének elérni.
Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán.
