Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„Túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK)ami történt az elbukott budapesti e-jegyrendszer ügyében – írja a Népszava a nemzetközi Gazdasági Kamara mellett működő választott bíróságra hivatkozva. A projektet 2018-ban mondta fel a BKK, miután a rendszer kialakításával és üzemeltetésével 2015-ben, akkor 28 milliárd forintnyi összegért megbízott német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) nem végezte el időben a munkát, és nem szállította le az összes szükséges eszközt.
Az ügyben 2021-nem indított pert a BKK, amely 45,5 millió eurót és kamatait (összesen 25 milliárd forintnyi összeget) követelt, a német cég viszont 24,4 millió eurós kárigényre tartott igényt többek között a leszállított, de ki nem fizetett eszközökért.
Az ítélet kimondta, hogy az S&B-nek vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót (2,3 milliárd forint), ám a BKK további követeléseit – késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár – azonban nem tartották indokoltnak, mivel a bíróság szerint olyan céget bíztak meg, amely soha ilyen feladatot korábban nem végzett.
A lap szerint a főváros ezzel véglet elbukta a 2018-19-ben hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét.
