Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
December elején feldarabolták a bankot tulajdonló Magyar Bankholding Zrt.-t 10 különböző entitásra, most az egyik állami befektetési vállalat, a Corvinus BHG és egyéb magánpiaci eladók 7 százaléknyi részvényt adtak el a banknak.
December 3-án tíz különböző vállalkozásra bomlott szét az MBH Bankban 98,87 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező Magyar Bankholding Zrt., az új tulajdonosok pedig felosztották egymás között az MBH Bankban meglévő részesedést.
A legérdekesebb fejlemény, hogy a magyar állam tulajdonrésze valamivel, 30,1 százalékról 28,26 százalékra csökkent. A részesedést az állami befektetési vállalkozás, a Corvinus Zrt. leánya, a Corvinus BHG birtokolja, a jelek szerint az állam Mészáros Lőrinc javára vesztett részesedést.
December 11-én a BÉT honlapján az MBH Bank közzétette, hogy maga a bank egy tőzsdén kívüli ügylet keretében a Corvinus BHG-tól és „egyéb, magánpiaci szereplőktől összesen 7 százaléknyi részvényt vásárol meg”. Hogy pontosan kik az egyéb magánpiaci eladók, azt a közlemény nem nevezte meg. Az MBH Banknak a fent említett szétválás előtt a Magyar Bankholding Zrt. 98,87 százalékos tulajdonosa volt, a közkézhányad (tehát a kisrészvényesek aránya) mindössze 1,13 százalék volt.
A bejelentésben azt írják: „Az ügylet megvalósítására a Társaság elmúlt pénzügyi időszakokban elért eredménytermelő képessége, az ezáltal elért pénzügyi stabilitása és erős tőkehelyzete biztosítanak lehetőséget. A tranzakció emellett megerősíti a Társaság menedzsmentjének pozitív várakozásait a vállalat jövőbeni üzleti teljesítménye kapcsán”.
Hozzáteszik, „A társaság deklarált stratégiai célja az aktív tőzsdei jelenlétének erősítése, a nyilvános tőkepiacban rejlő üzleti és befektetői bizalomépítési lehetőségek egyre szélesebb körű kihasználása, amelyhez szintén illeszkedik a most megvalósított tranzakció”.
A kormányközeli cégek tőzsdei jelenlétéről itt írtunk részletesen, a magyar tőzsdepiac helyzetéről és kilátásairól (a Gránit Bank tőzsdére lépésének apropóján) pedig ide kattintva lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.