„Aki esélyt lát a kormányváltásra, gondolja meg, befektet-e hosszabb távra olyan tőzsdei társaság részvényébe, amely mögött a kormányhoz közel álló irányító tulajdonos áll. Spekulációs célra, rövidebb távú nyerészkedésre persze alkalmasak ezek a papírok” – fejtegette a HVG érdeklődésére egy tőkepiaci szakértő.
Sok kisbefektetőben merülhet fel mostanság a gondolat, hogy amikor az inflációt magasan verő állampapírhozamok kifulladnak, vajon az ingatlanpiacra, befektetési alapokba, netán az eddig elhanyagolt tőzsdére csoportosítsa-e át a pénzét. Méltatlannak tűnő helyzet, hogy a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó részvényekben idén szeptember végén csak nagyjából ötödannyi (2600 milliárd forintnyi) lakossági megtakarítás volt, mint befektetési jegyekben vagy államkötvényekben. Készpénzben és bankbetétben pedig bő nyolcszor annyit hevertettek a háztartások, mint tőzsdei részvényben. Annak ellenére húzódoznak tőle, hogy a budapesti tőzsdeindex (BUX) az idén eddig mintegy 32 százalékkal növekedett, ami alig marad el a tavalyi rekordjától, a prémium szekció egyes vállalatai pedig még ezt is jócskán túlszárnyalták, a Magyar Telekom árfolyama például csaknem duplázott.
Már csak azért is a kisbefektetők fókuszába kerülhetne most a tőzsde, mert épp lapzártánk után, szerdán fejeződik be a Gránit Bank újonnan kibocsátandó részvényeinek lakossági jegyzése. A papírokat „agresszívan”, a konkurens európai digitális pénzintézetek tőkepiaci értékeltsége alapján árazták. Kétségtelen, hogy a bank impozáns növekedési periódusba lépett, és ígéretes a sztori is, a Revolut-típusú ügyfélbarát, megfizethető, kényelmes, egyszerű szolgáltatások szélesítése itthon és külföldön.
Mindezek áremelkedést sejtetnek a részvény december 23-ára időzített bevezetése után. Csakhogy az árazás nem tükrözi azt a politikai rizikót, amit a legnagyobb tulajdonos, Tiborcz István személye okoz – intenek óvatosságra egyes elemzők.
