Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Számos jogszabályt módosít az a törvényjavaslat, amelyet Tuzson Bence igazságügyi miniszter „Magyarország versenyképességének javítása érdekében“ nyújtott be. A változtatások egy része valóban a deregulációt szolgálja, például egyszerűsödik az EESZT-ben és az ingatlan-nyilvántartásban található adatok felhasználása, míg a gyógyszertörvény módosításának értelmében az orvosok mellett immár gyógyszerészek és az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók is felírhatnak gyógyszereket.
Egyes módosításokat azonban elsőre nehéz összekötni a versenyképesség javításával. Ilyen például a külképviseletekről szóló törvény közérdekű adatigénylésekre vonatkozó részének a módosítása. Az adatok kiadásáról eddig is Szijjártó Péter döntött, a szövegben eddig szereplő külgazdaságért felelős miniszter helyébe azonban immáron külpolitikáért felelős került (a jelenlegi kormányban Szijjártó felel mindkét területért).
Egyúttal a miniszter mostantól csak akkor köteles a polgári hírszerzésért felelős miniszter – Rogán Antal – véleményét kikérni, ha felmerül, hogy az adatok kiadása nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában. A védett személyek külföldi mozgásával – azaz például a kormánytagok külföldi utazásaival – összefüggő adatok kiadását pedig immár biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva, a polgári hírszerzésért felelős miniszter megkérdezése nélkül is megtagadhatja a külügyminiszter.
Módosul a környezetvédelmi törvény is, az államra hárul a kármentesítés az olyan eseteknél, amelyeknél a károkozó ugyan nem az állam, de az okozó egyéb okból nem kötelezhető a kármentesítésre, például mert jogutód nélkül szűnt meg, és a károsodás mértéke megelőzés hiányában jelentőssé válhat. A feladatra a javaslat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelöli ki.
A területfejlesztési törvény módosításával pedig az elvont iparűzési adókból létrehozott Területfejlesztési Alapból immár nemcsak pályázati úton oszthat vissza pénzt az önkormányzatoknak a kormány, hanem pályázat nélkül is. Csőzik László érdi polgármester nemrég abszurdnak nevezte, hogy a saját pénzüket kell visszaszerezniük pályázaton, erre mostantól nem lesz szükség, a döntés ugyanakkor továbbra is Navracsics Tibor kezében van. A kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba pedig immár csak a területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős tárca képviseltetheti magát egy-egy taggal, a többi érintett kormánytag pedig összesen egy tagot delegálhat.
Még tovább halaszthatják az egységes jogi személyi nyilvántartás bevezetését is: a cégek, civil szervezetek és más jogi személyek eddigi, különálló nyilvántartásait eredetileg 2023-tól kötötték volna össze a 2021. évi XCII. törvény szerint, ezt azonban előbb 2026. január 1-re halasztották, a mostani módosítás értelmében pedig még akkor sem lép hatályba. Elhalasztódik az uniós értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárások hirdetményeinek elektronikus közzététele – az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az eddigi, 2026. január 1-i dátum nem biztosít kellő időt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztésére.
Két kivétellel bővül a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszerzési ár alatti értékesítésének tilalma: a jelenleg hatályos szabályok szerint erre csak közeli lejárati idő esetén van lehetősége a forgalmazónak. A törvénymódosítás elfogadása esetén azonban akkor is eladhatja áron alul a termékeket, ha azok több mint egy éve vannak készleten, vagy – szezonális termékek esetében – a „jellemző fogyasztási időszakot” követően.
A hulladéktörvény is több ponton lényegesen módosul. Ebből az egyik legfontosabb, hogy a tervezet bevezeti a teljesítményigazolás rendszerét a hulladéktörvényben. A koncesszori rendszerben a hulladékgazdálkodásért felelős energiaügyi miniszter ezentúl két ütemben igazolja vissza a Mohutól elvárt feladatok teljesítését: általános feladatokra a tárgyévet követő október 31-ig, a hulladékgazdálkodási célszámok teljesítésére a tárgyévet követő 19. hónap végéig (így például 2025 esetében az igazolást 2027. július végéig kell kiadni a miniszternek). A célszámok igazolásánál kizárólag az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR) adatbázisa használható. A tervezet szerint ha az Európai Bizottság egyes koncesszori jelentéseket utólag elutasít, az a korábban kiadott igazolás hatályvesztésével járhat, és a Mohunak kötbérfizetési kötelezettsége keletkezhet.
A másik fontos változás, hogy a javaslat szövege alapján megszűnik az eddigi koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., szerepét mostantól egy későbbi kormányrendeletben kijelölt, itt meg nem nevezett szervezet – költségvetési szerv vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaság – veheti át. Emellett egy szintén meg nem nevezett „követeléskezelő szervezet” veszi át a számlázást, díjelszámolást, ügyfélszolgálatot és kapcsolódó funkciókat.
A javaslat azt is beleírná a hulladéktörvénybe, hogy ha valaki jogellenesen helyez el hulladékot egy ingatlanon, akkor a hatóság a magyar állam javára jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
