A lengyeleknek és az olaszoknak is megtetszett a magyar modell, keményen megsarcolják a bankokat

Közel 605 milliárd forintnak megfelelő bevételhez (6,5 milliárd zlotyhoz) juthat 2026-ban a lengyel állam, ha megvalósítja a bankokat sújtó intézkedését, és az általánosan alkalmazott 19 százalék helyett 30 százalékra emeli a pénzintézetek által fizetett társasági adó kulcsát – írja a Reuters. Az augusztus 21-én érkezett bejelentésre a lengyel bankok átlagosan 10 százalékos árfolyameséssel reagáltak.

A lengyel pénzügyminisztérium tervei szerint az adókulcs 2027-ben 26 százalékra mérséklődik, 2028-tól pedig tartósan 23 százalékra áll be, ez a 2027-től számított következő 10 évben összesen 20 milliárd zloty (jelenlegi árfolyamon 1860 milliárd forint) pluszforrást biztosítana a költségvetés számára. Ezzel párhuzamosan viszont a banki eszközökre kivetett különadó mértékét folyamatosan csökkentenék, ezzel részben ellensúlyozva a társasági adó emelésének hatását.

A lépést Jaroslaw Neneman pénzügyminiszter-helyettes és a tárca is azzal indokolta, hogy Lengyelország a szomszédos ukrajnai háború óta radikálisan emeli védelmi kiadásait, és 2026-ban a GDP 5 százalékát tervezi honvédelemre fordítani.

Júniusban Andrzej Domanski pénzügyminiszter egy másik tervet is megszellőztetett, amely a pénzintézetek által a lengyel jegybanknál kötelezően elhelyezett tartalékokra fizetett kamatot csapolta volna meg, és évente 1,5-2 milliárd zloty (140-190 milliárd forint) bevételt hozott volna a konyhára.  Egy nappal a társasági adó emelésének bejelentése után viszont a tárca közölte az X-en (korábban: Twitter), hogy „jelenleg nem dolgozik” ilyen jogszabályon. A lengyelországi Erste elemzője ugyanakkor a Reutersnek megjegyezte: ennek az ötletnek jóval kevésbé lett volna súlyos hatása a bankok gazdálkodására, mint a társasági adó emelése.

Lengyel zloty.

AFP / NurPhoto / Michal Fludra

Megvédik az olasz családokat

Kevésbé kemény megközelítést alkalmazna az olasz kormány, vélhetően okulva abból, hogy 2023-ban az egész bankszektor beleremegett abba a tervezetbe, amely 40 százalékos adót vetett ki arra a bevételre, amit a bankok a betéti és hitelkamatlábak eltérő emelkedéséből származó különbözetből (kamatmarzsból) zsebeltek be. A hírre a pénzintézetek részvényeinek árfolyama meredeken, több mint 10 százalékkal zuhant, és az Európai Központi Bank (EKB) is élesen kritizálta a lépést, ezért Georgia Meloni kormánya kénytelen volt úgy felvizezni az elképzelést, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a saját tőke 0,1 százalékát, és a befizetés helyett a bankok azt is választhatták, hogy inkább emelik a tőkéjüket. Mivel gyakorlatilag az összes szereplő inkább ez utóbbit választotta, végül az olasz állam semmilyen pluszforráshoz nem jutott általa.

Az olasz kormány ezért 2024 végén olyan törvényt fogadott el, amely 2025-ben és 2026-ban megtiltja a halasztott adókövetelések felhasználását az olasz bankok számára. Ennek lényege, hogy a vállalatok a korábbi veszteségeik vagy adótúlfizetésük után felhalmozódó jóváírást a jövőben felhasználhatják az adófizetési kötelezettségük csökkentésére. A lépés rövid távon magasabb adófizetést jelentene, és a becslések szerint évi 1–1,5 milliárd euró többletbevételt hozna az államnak, azonban a bankok a moratórium feloldása után érvényesíthetik a követeléseiket, a szakértők szerint így nem érintené érdemben azok tőkehelyzetét.

A Bloomberg szerint azonban a Meloni-kormány most azt fontolgatja, hogy meghosszabbítja az intézkedés hatályát 2027-re és 2028-ra is, noha a kormánytagok között sincs egyetértés abban, hogy különadókat vessenek ki egyes szektorokra, bár formailag az intézkedés nem adó, de negatívan hat az érintett szereplők nyereségességére, miközben többletforrást biztosít az állam számára.

Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes kifejezetten tiltakozott a lépés ellen, míg Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter szerint ideje, hogy a bankok a nyereségük egy részével „hozzájáruljanak az olasz családok támogatásához”. A kormány célja ugyanis az alacsony és közepes jövedelmű családok adóterheinek enyhítése 2026-tól, ennek költségét pedig – elvileg csak átmenetileg – a bankszektorral fizettetné meg, hogy a költségvetési hiány GDP-arányosan ne haladja meg az unió által előírt 3 százalékot, miután 2024-ben elérte a 3,8 százalékot.

Tény, hogy az olasz pénzintézetek az orosz-ukrán háború kirobbanása után elszabaduló inflációs környezetben óriásit kaszáltak azon, hogy a hitelkamatok meredekebben emelkedtek a betéti kamatoknál, a hét legnagyobb olasz bank összesített nyeresége 2024-ben például meghaladta a 25 milliárd eurót, azaz a 10 ezer milliárd forintot, ebből pedig 21 milliárdot ki is fizettek osztalékként a részvényeseknek. A kamatkörnyezet normalizálódásával a bankok idén már jóval kevesebb bevételre számítanak, és a szektorban beindult a konszolidáció is – írja a Reuters. Az olasz lapok pedig arról számoltak be, hogy az ügyben egyelőre nem egyeztetett a kormány az érintettekkel, vélhetően főként a koalíción belüli ellentétek miatt. Mindenesetre olasz kormánytagok arról biztosították a bankokat, hogy az intézkedés nem kényszeren, hanem megegyezésen fog alapulni – olvasható a Financial Lounge olasz nyelvű pénzügyi hírportálon.

Világverő Orbán-kormány

A bankszektor adóztatásának azonban vitán felül a magyar kormány az igazi nagymestere. A banki különadót (lánykori nevén extraprofitadó) az Orbán-kormány 2022-ben vezette be azzal az ígérettel, hogy 2023 végén kivezetik, azonban a kormány mégis megtartotta, hivatalosan azzal indokolva, hogy a bankoknak még most is extraprofitjuk van. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter úgy számolt: most 6,5 százalékos az alapkamat, míg az energiaválság előtt 2-3 százalékos volt, ezért a korábbinál nagyobb a bankok profitja. Ha a korábbi szintre leviszik az alapkamatot, akkor tűnhet el az extraprofit, akkor vezethetik ki az extraprofitadót is – mondta áprilisban.

Sőt, egy május közepén benyújtott, majd június 11-én elfogadott törvényjavaslat alapján a bankok által fizetendő adó megemelkedik 2026-ban. A kormány jövőre 180 milliárd forint, idén pedig 160 milliárd forint bevételre számít a bankokat terhelő extraprofitadóból. A banki adók emelkedése annak is köszönhető, hogy megemelik az adókulcsot is:az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 8 százalék lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 7 százalék). Az adóalap 20 milliárd forint feletti részére viszont jövőre 18-ról 20 százalékra emelkedik az adó mértéke.

A kormány emellett a banki tranzakciókra, a devizaügyletekre is illetéket vet ki (ennek mértékét folyamatosan emelik is), a számlavezetési és kártyahasználati díjra pedig árstopot vezettek be, ezen intézkedéseket pedig ugyanúgy az ügyfelek nyögik, mint a bankadóét – ezeket a különadókat kormány 2024 júliusa óta szemérmesen már védelmi hozzájárulásnak hívja, hiszen a vállalatok háborús időben tettek szert extraprofitra – magyarázta egy tavalyi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.