"Már nem élünk a hidegháború utáni örök békében" - Lengyelország teljes konfliktusra készül, ezért a NATO-csúcsot döntve önti a pénzt a hadseregére

Lengyelország rekordszintre növeli védelmi kiadásait jövőre – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter a Bloomberg televíziónak péntek este.

  • hvg.hu/MTI hvg.hu/MTI

Lengyelország hazai össztermékének (GDP) 5 százalékára emeli a védelmi kiadásokat a jelenlegi 4 százalékról, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára – jelentette ki Radoslaw Sikorski.

A külügyminiszter szerint ezzel Lengyelország költi arányosan a legtöbbet védelemre a NATO szervezetén belül, beleértve az Egyesült Államokat is, mert mint fogalmazott: “már nem élünk a hidegháború utáni örök békében”. Sikorski szavai nem meglepőek azután, hogy nemrég arról beszélt, szükség van Európa hosszú távú újrafegyverzésére az orosz birodalmi ambíciók letörésére.

Andrzej Duda: ha a szövetségesek úgy döntenek, Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén

Duda mindezt azzal indokolta, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Belaruszba is.

Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta, hogy Lengyelország az idei évhez képest jövőre mintegy 10 százalékkal, rekordszintre emeli védelmi költségvetését.

Wieslaw Kukula altábornagy, vezérkari főnök szerdán egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Lengyelországnak fel kell készítenie katonáit a teljes konfliktusra.

Lengyelország elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, nemrég kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá az orosz által megtámadott országgal, melyben többek közt szó van egy új önkéntes katonai egységről is, amelyet Lengyelországban fognak kiképezni és felfegyverezni.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.