Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„A háborúnak szinte valamennyi szektor kárvallottja, köztük a bankszektor is. A gazdasági bizonytalanságok piaci következményei mellett számos kormányzati intézkedés terhét is fegyelmezetten és együttműködően viseli a bankszektor, ezért visszautasítja, hogy a háborús időkben extraprofitra tett volna szert” – írja közleményében a Magyar Bankszövetség.
A szövetség szerint a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések és terhek jelentősen korlátozzák a bankszektor hitelezési képességét, valamint a nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét.
A szövetségnek azzal is gondja van, hogy sem az eredeti, 2022-re és 2023-ra bevezetett extraprofitadó, sem ennek a hétfői Magyar Közlönyben megjelent kiterjesztése nem érinti a fintech szolgáltatókat, ami csak növeli ezen utóbbi vállalkozások versenyelőnyét a bankokkal szemben. Már csak azért is, mert a tranzakciós illetékre vonatkozó szabályok a fintech cégekkel szemben nehezen érvényesíthetők.
Mindeközben a magyar bankszektor a pénzügyi közvetítőrendszer működtetőjeként a kormány egyik legfontosabb partnere a gazdaságpolitika megvalósításában: a pandémia kezelésétől a családpolitikán át, a kkv finanszírozásában, a digitalizációban, az infrastruktúra-építésben egyaránt igazolta, és nap mint nap igazolja az elkötelezettségét – áll a szövetség közleményében.
Mint azt korábban mi is megírtuk, Gulyás Gergely a hétfői kormányinfón jelentette be, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinak, amely a háborús időben extraprofitra tett szert, és a Miniszterelnökséget vezető miniszter külön meg is nevezte ezek között a bankszektort.
A bevezetendő intézkedéseket Gulyás közlése nyomán így lehet összefoglalni:
- nem változik a bankadó mértéke; viszont
- megemelik a tranzakciós illeték mértékét 0,3 százalékról 0,45-re, ugyanez a készpénzfelvétel esetén 0,6-ról 0,9-re ugrik fel, de marad a 150 ezer forintig tartó illetékmentesség;
- a devizaügyletekre valutaváltási illetéket vetnek ki, ami 20 ezer forintos limit mellett 0,45 százalékot tesz ki;
- árstopot vezetnek be a számlavezetési és kártyahasználati díjra.
