Vége a nagy kamatcsökkentésnek az eurózónában
Az EKB bő egy év alatt 4,5 százalékról 2,15 százalékra vitte le az irányadó kamatot.
#EKB
Az eurózóna tényleg földbe döngölte az inflációt, Magyarországon álmodni sem lehet ilyen számokról
Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
Kamatot vágott az EKB
Az EKB 2,25 százalékra csökkentette az irányadó eurókamatot. A kormányzótanács szerint az inflációs pálya rendben van, ugyanakkor a gazdasági növekedést fékezheti a vámháború. A következő kamatdöntéseknél marad az eseti, a beérkező adatoktól függő döntéshozatal.
Válaszolt az EKB a HVG-nek: csak tippelni tudnak, miért őket vádolja Kósa Lajos az MNB-alapítványok vizsgálatának akadályozásával
Az EKB-nak csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt az MNB-alapítvány szabályozásához. Akkor viszont csak véleményezett, ráadásul nem is negatívan.
Az Európai Központi Bank december után ismét csökkentette az alapkamatot
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal.
Idén harmadszor is kamatot vágott az Európai Központi Bank
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Még nem pánikol a piac, de óvatosan figyelik a francia választásokat
Nem siet az EKB az eurókamat csökkentésével.
A látszat csal: Európa továbbra is hadban áll az inflációval
A júniusi kamatcsökkentés ellenére az Európai Központi Bank döntéshozói tisztában vannak azzal, hogy kockázatos terepen lavíroznak. A bank igyekszik kivonulni a járványválság idején behozott programjaiból, miközben próbálja elérni a jelenleg távlatinak tűnő 2 százalékos inflációs célját.
A Raiffeisen orosz üzleteit már az osztrák hatóságok sem támogatták tovább, a bank mégsem száll be a Strabagba
A szankcionált Gyeripaszkával való üzletet már nem tudták támogatni az osztrák hatóságok.
Nagyot bukhat az OTP, ha megelégelik az európai bankok oroszországi üzletelését
Az OTP a harmadik legnagyobb nyereséget könyvelte el az orosz piacon az uniós székhelyű pénzintézetek közül, a 2021-es 128 millió eurós adózás előtti profitját 338 millióra növelte, a teljes OTP-csoport konszolidált nyereségének 9,6 százalékát adta az orosz piac. Az EKB azonban ráncolja a szemöldökét.
Megreccsent a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben is
Az építőiparról pocsék, az iparról gyenge jelentés érkezett. Bizonytalan, hogy a nagy jegybankok, az amerikai Fed és az eurózóna EKB-ja mikor kezdik el kamatvágási ciklusukat, és milyen ütemben vágnak majd. A magyar gazdaság helyzete bizonytalan, a költségvetés kuka.
Jelet adott az Európai Központi Bank: olyan kicsi lehet nemsokára az infláció, hogy csökkenthetik az eurókamatot
Most még nem változtattak az eurózóna kamatszintjein, de írásba adták, hogy hamarosan változhat az irány.
Christine Lagarde szupersztár – de az Európai Központi Bankban nem tartják sokra
A szakszervezet felmérte a munkatársak véleményét a francia elnökről, aki az IMF éléről érkezett az EKB-ba, és az eredmény lesújtónak bizonyult. A brüsszeli Politico megszerezte a jelentést.
Rossz hír a magyaroknak: tartósan magasak maradnak az eurókamatok
Ha elég sokáig elég magasak maradnak az EKB kamatai, elérhető a 2 százalékos inflációs cél az eurójegybank elnöke szerint.
Róna Péter: Mi legyen a Magyar Nemzeti Bank veszteségével? – válasz Surányi György írására
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
Roubini szerint felejtsük el, amit az inflációról eddig gondoltunk
Nouriel Roubini a Bloomberg számára foglalta össze nézeteit a világgazdaság tendenciáiról.
Fellélegezhetünk? Na ne! - Surányi György elemzése a HVG-nek a jegybanktörvény tervezett módosításáról
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Időt nyert a kormány: Frankfurt is rábólintott arra, hogy maradhat mínuszban az MNB
Az Európai Központi Bank jóváhagyta a hazai tervet, amivel tehermentesíti a költségvetést annak a több százmilliárdos veszteségállománynak a fedezésétől, ami felhalmozódott a Magyar Nemzeti Bankban. A részletek még nem ismertek, annyi azonban várható, hogy módosulnak a költségvetési kilátások, egyben a gazdasági kormányzat mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy időt, több évet nyert magának a kérdés rendezésére.
Működhet évekig tőkehiányosan a Magyar Nemzeti Bank?
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
Kész a kormány terve arra, hogyan tüntetne el az állam több ezer milliárd jegybanki veszteséget
Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt. A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.