A sajtóban terjedő hírekkel ellentétben nem üzent Donald Trump amerikai elnök Magyarországnak az orosz kőolajvásárlások beszüntetésének ügyében, még közel hasonló üzenet sem volt – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Harcosok órája című műsor hétfői adásában.
A tárcavezető megszólalása azért különös, mert bár a múlt csütörtökön Párizsban tartott nagy nemzetközi Ukrajna-konferencia után Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy az amerikai kormányzat elégedetlen, amiért Magyarország és Szlovákia továbbra is vásárol orosz olajat, a házigazda Emmanuel Macron pedig arról beszélt, Donald Trumpot felháborította a magyar és a szlovák álláspont, az nem hangzott el, hogy az amerikai elnök az orosz olaj vásárlásának beszüntetésére szólította volna fel a magyar vagy a szlovák kormányt. Trump a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során a Fehér Ház szerint csupán annyit mondott: Európának fel kell hagynia az orosz olaj vásárlásával.
Ennek ellenére Szijjártó hétfőn azt mondta: „Ugye arról van szó, hogy Európában a háborúpárti brüsszelita politikusok megpróbálják az utolsó energia-együttműködési szálakat is elvágni Európa és Oroszország között. Ugye ennek legfőbb vesztese Európa. (…) Európa gazdaságilag elkezdett gyengülni, aminek az egyik fő oka az, hogy az elmúlt években az európai gazdasági növekedés modelljét kinyírták.”
Ezután Szijjártó megismételte múlt pénteki kijelentését, és képmutatással vádolta meg az európai vezetőket. Szerinte ugyanis két csoportja van az európai államoknak: az egyikbe azok tartoznak, akik gyalázzák az oroszokat és azokat is, akik tőlük kőolajat vesznek, miközben titokban, ázsiai közvetítőkön keresztül maguk is ugyanezt teszik, míg a másikba Magyarország és Szlovákia tartozik, akik nyíltan, nem titokban, az infrastruktúra által meghatározottan módon veszik az orosz kőolajat. Mint mondta, Magyarországra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag nem lenne lehetséges a két ország ellátása.
Arról már a G7 írt a múlt héten, hogy ahhoz képest, hogy legkésőbb 2027 végéig Magyarországnak is le kellene válnia az orosz kőolajról és földgázról, 2025 első félévében 92 százalékosra emelkedett az orosz olajnak való kitettségünk – miközben az az ukrajnai invázió megindulása előtt, 2021-ben még 61 százalékos volt.
Az orosz olaj nyugati olajokhoz képest sokáig fennálló árelőnye a Molnak rengeteg profitot hozott, de a Normeston közvetítőcégnek is, amely korábban rendre Mol-közeli ügyletekben bukkant fel, az invázió megindulása után pedig ismét nagyon fontos szerephez jutott. A cég orosz tulajdonosi körét az Important Stories orosz tényfeltáró újságírói egészen Vlagyimir Putyin orosz elnök kapcsolataiig vezették el.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nemrég azt mondta, nem látja szükségét, hogy Magyarország kezdeményezze a leválást az orosz kőolajról. Szerinte az orosz olaj alternatívájára csak havária helyzetben lehet szükség, és nem azért, mert máshonnan importálnánk.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
