Még feljebb lökheti az inflációt, ha a kormány osztogatni kezd a választás előtt

1,6 százalékkal lett volna magasabb az infláció, ha nem vezetnek be árréssapkát és önkéntesnek nevezett árkorlátozásokat – számolt a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután kiderült, hogy 4,3 százalékos volt augusztusban az átlagos áremelkedés. Az élelmiszerekre összességében 5,9 százalékos drágulást mért a KSH, az árkorlátozás alá tartozó termékek közül a gyógyszerek 4,5 százalékkal drágultak, a telefon- és internetdíjak 2,6, a banki díjakat is magába foglaló „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű csoport árai pedig 5,5 százalékkal magasabbak a tavaly ilyenkorinál.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy kommentálta a számokat: „az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja”. Mint mondta, a nagy kereskedelmi láncokhoz „sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop”. Eközben „az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg”.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arról írt: a 4,1 százalékos előzetes várakozást meghaladta az inflációs adat. Úgy számol, hogy „a következő hónapokban is felülről nézhetjük csak a 4 százalékot, további csökkenés az év utolsó két hónapjában várható”.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a gyorsan változó, egyszeri tételek nélkül számolt maginfláció 4-ről 3,9 százalékosra lassult. Ő hozott be egy érdekes új szempontot: ugyan a kormány próbálja lejjebb nyomni az áremelkedés ütemét, például az is valószínű, hogy a választásig megmarad az árréssapka, „a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásokra”.

Azt pedig Virovácz Péter, az ING elemzője emelte ki, hogy a lakbérek 10,2 százalékkal magasabbak, mint egy éve voltak, itt az egyre magasabb ingatlanárak hatása már látszódhat. Az is fontos részlet szerinte, hogy a lakossági inflációs várakozás nem változott, a legtöbben továbbra is magasabb inflációt várnak, így hozzák meg a saját pénzügyi döntéseiket. „Könnyen lehet, hogy a lakosság tisztában van az árréstop átmeneti jellegével, továbbá a kivezetés után várható áremelkedéssel, és ezért nem hatnak érdemben ezek az intézkedések a várakozásokra” – írta.