Nem sikerült lassítani az inflációt a nyár végére sem

4,3 százalékos volt az augusztusi infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónap alatt, júliusról augusztusra stagnáltak az átlagos árak, és az éves adat is ugyanakkora, mint amekkora júliusban volt.

Egy hónapja ilyenkor az a 4,3 százalékos adat csalódást keltő volt, és azért is különösen problémásnak számított, mert a jövő januári inflációkövető adóemeléseket épp a júliusi számhoz igazítanák – azóta Nagy Márton már belengette, hogy a választás utánra halasztanák az adóemelést.

Az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjában utoljára tavaly novemberben járt az infláció.

Részletesen így jött ki az adat:

• az élelmiszerek ára átlagosan 5,9 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
• a háztartási energia átlagos ára 11 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és a dohány 7,3 százalékkal drágult,
• a szolgáltatásoknál 5,4 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,4 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 1,4 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel 0,7 százalékkal olcsóbb lett.

Fontos külön kiemelni az energiaárakat, nem csak a látványosan nagy, 11 százalékos emelkedés miatt, hanem azért is, mert itt van egy nagyon furcsa számítási mód. Az egy hónappal ezelőtti infláció azért volt kellemetlenül magas, mert akkor 23 százalékos gázáremelést mértek, és most pontosan ugyanez történt: a vezetékes gázra 23,2 százalékos drágulást mutatott ki a KSH, miközben az valójában nem drágul, csak a statisztikában. A hivatal hónapról hónapra megbecsüli, hogy mennyi fogyott a fogyasztási határ alatti, nyomott árú gázból és mennyi a hétszeres árúból. És mivel a legfrissebb adat a két hónappal korábbi, ami a 12 havi mozgóátlagban szerepelhet, a júliusi inflációt a májusi hideg reggelek lökték feljebb, ez a hatás maradt meg most is.

Az élelmiszerárakban a HVG havi bevásárlókorasában júliushoz képest csökkenést mértünk, egy év alatt viszont 12 százalékos emelkedést. Ráadásul a havi áresést sem a most meghosszabbított árréssapka magyarázta, hanem a zöldségek és gyümölcsök olcsóbbá válása. A KSH mérése szerint júliushoz képest nem változtak az árak, a tavaly ilyenkorihoz viszonyítva pedig 5,9 százalékos volt a drágulás.

A tojás például 19,9, a kávé 18,5, a zöldségek és gyümölcsök 17,1 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak, viszont a margarin 29,5, a liszt 11,6, a cukor 10 százalékkal olcsóbbá vált. Abban, hogy júliusról augusztusra miként változtak az árak, a KSH hasonlót állapított meg, mint amit mi is mértünk: azért jött ki stagnálás, mert a zöldségek és gyümölcsök ára a júliusihoz képest 2,1 százalékkal csökkent.

A többi termék közül nagyban befolyásolta az inflációt az üzemanyagok árának csökkenése. Ezek 4,3 százalékkal olcsóbbak most, mint egy évvel ezelőtt, júliushoz viszonyítva pedig 0,8 százalékkal csökkent az áruk.

A gyógyszerek átlagosan 4,5 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Ezekre is önkéntesnek nevezett árkorlátozást vezettek be – ráadásul mint a KSH-tól megtudtuk, ezeket egyetlen kivétellel épp azokra a gyógyszerekre vezették be, amelyekből a statisztikusok kiszámolják az inflációt.

2024-ben és 2025 elején a szolgáltató szektor húzta az inflációt, azóta az ottani drágulás lelassult. A kormány itt a telefon- és internetdíjakba próbált belenyúlni, a cégek egymás után vállaltak díjcsökkentést a kormányzati nyomás hatására, ezek után most 2,6 százalékkal magasabbak ezek a dÍjak, mint egy éve. De fontos megnézni az rendkívül unalmas nevű „fel nem sorolt szolgáltatások” sort is, mert oda tartoznak a banki díjak, amelyekre ugyanígy „önkéntes” korlátozást vezettek be. Ebben 5,5 százalékos, vagyis az átlagot felfelé húzó az éves emelkedés.

A tartós termékek hosszú ideje lefelé húzzák az inflációt, és most már az is segítheti az ottani számot szebbé tenni, hogy erősebb a forint, mint az év elején, úgyhogy a kereskedők olcsóbban tudják külföldről behozni az árukat. Igaz, ezzel is csak ott tartunk, hogy nagyjából ugyanolyan az árfolyam, mint tavaly ilyenkor volt, de már az is valami, hogy legalább nem gyengébb. A bútorok és háztartási gépek 3,6, a járművek 1,6 százalékkal lettek drágábbak, az elektronikai eszközöknél pedig 1,2 százalékos áresést mértek.

Azt sikerült elérni, hogy az EU legmagasabb inflációja ne a mienk legyen – az észt, a horvát és a szlovák adat is magasabb a magyarnál, és amikor megérkezik a végleges szám, valószínűleg a román is az lesz –, de még így is kényelmetlenül magas a mutató. A kormány az eredeti 4,5 százalékos éves célját 4,7-re vitte fel a nyáron, az MNB is úgy számol, hogy 4,7 százalékos lehet az idei átlag, és majd valamikor 2026 elején megy be a 2-4 százalékos jegybank toleranciasávba.