Hasáb alakú sajt kizárólag szeletelt vagy reszelt formában hozható forgalomba, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként gyártható
– áll a Magyar Közlönyben múlt csütörtökön megjelent trappistarendeletben, amely részlet az Országos Kereskedelmi Szövetség hétfői közleménye szerint méltán nevezhető „a magyar uborkagörbületi törvénynek”, utalva az emlékezetes, a kígyóuborka paramétereit (egyebek mellett a görbületét is) szabályozó 1988-as EU-s rendeletre, melyet a magyar EU-csatlakozás idején az uborkatermesztők és velük együtt az egész ország is nagy felhördüléssel fogadott.
„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka” – írja az OKSZ.
A szövetség szerint a lex trappista nem szolgálja a magyar fogyasztók érdekeit, mert kiszoríthatja a boltokból az olcsóbb termékeket, így „trappista nélkül maradhat a sajtos-tejfölös tészta”.
A magyar trappista határokon átnyúló gyártásáról és az ára nemzetközi kitettségéről még a 2022-es nagy drágulás idején írtunk részletes cikket:
Az Agrárminisztérium szerint egyébként a hasábtrappista nagyrészt importtermék, nagyon sok ilyen érkezik Németországból és Lengyelországból, így a változtatás mögött láthatóan a hazai trappista jobb helyzetbe hozásának szándéka áll. Az OKSZ azonban úgy véli, a hazai gyártók számára a hasábtiltó intézkedés csak egy látszólagos – és minden bizonnyal átmeneti – védőernyő. Szerintük a valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.
Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulását vizsgáló friss jelentése szerint
2024-ben Magyarországon a tej- és a tejtermékárak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér-emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek).
Az itt kritizált trappistarendelet egyébként alapvetően a sajtféle összetevőit rögzíti, de részletesen megadja annak is a kritériumait, hogy milyen minőségbeli hiányosságok elfogadhatók a kész sajtnál. Maga a hasábtiltás már 2022-ben megjelent, az Agrárminisztérium irányításával kiadott Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ), a tejtermékekről szóló, akkor újonnan bekerült fejezetében. Ezt a kiegészítést pedig már 2019 óta tervezték, vagyis az első szándéktól a rendeletbe foglalásig kb. hat év telt el. Azt azonban még mindig nem tudni, hogy pontosan mikortól tűnnek el a boltok polcairól a hasáb alakú trappisták.
