A cégek 85 százaléka nem tervez béremelést, a tervezett minimálbér-emelés is gondokat okoz a többségnek

A várttól elmaradó makrogazdasági adatok ellenére óvatos optimizmus jellemzi a magyar vállalkozók hangulatát a VOSZ friss felmérése szerint. Annyira viszont azért nem, hogy a fizetést is emeljék, vagy új beruházásokat indítsanak.

A makrogazdasági kilátások ellenére nem romlott a vállalkozói szektor hangulata a nyárhoz képest – mondta Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a magyar vállalkozók hangulatát monitorozó VOSZ Barométer harmadik negyedéves adatait bemutató sajtóeseményen kedd délelőtt. A barométer indexe ugyanis változatlanul 50 ponton állt (a százpontos listán 50 alatti érték pesszimizmust, a feletti optimizmust jelez), akárcsak a második negyedévben, ám ha az egy évvel ezelőtti adatokat nézzük, úgy már két százalékpontos romlást látunk.

„A makrogazdasági kilátások dacára a vállalkozók nem estek letargiába”

– foglalta össze a harmadik negyedéves felmérés tanulmányait a VOSZ társelnöke.

A makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban Kozák felidézte, hogy 2025 plusz nullás lesz, az Egyensúly Intézet 0,3 százalékos GDP-növekedést jelez előre, ami kisebb, mint a kormány által tervezett. „A háztartások fogyasztása tudja éppen nulla fölé emelni a magyar gazdaság teljesítményét” – fogalmazott Kozák. Jövőre azonban ez már kevés lesz, beruházásélénkítés nélkül nem lehet a magyar gazdaságot dinamizálni – vélte.

VOSZ Barométer 2025Q3
VOSZ

A cégek üzleti hangulata némiképp javult, mégpedig 56-ról 58 százalékra, köszönhetően annak, hogy a vállalkozók valamivel biztonságosabbnak és kiszámíthatóbbnak érzik a gazdasági helyzetet, és optimistábbak saját cégük kilátásait tekintve is. Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a gazdaságot pesszimistán látók aránya is, ez alacsonyabb, mint a 2023 eleje óta mért index fennállása óta bármikor. A felmérésből kiderül, hogy 36 százalék számol úgy, hogy nem éri majd el a tervezett árbevételt – ez az előző negyedévhez képest kismértékű csökkenést jelent, de az előző év azonos időszakában még 45 százalék vélte így. Ez leginkább annak tudható be, hogy 2024 elején még sokkal optimistábbak voltak a cégek, emiatt pedig többen maradtak el a terveiktől.

Kozák szerint a vállalkozások most megalapozottan érezhetik optimistábbnak magukat, de kirobbanó lelkesedésről azért nem lehet beszélni. A hangulatjavulást erősíti az európai környezet, de az is, hogy a német gazdaságra vonatkozó kilátások is kedvezők.

A beruházási alindex minimálisan, de tovább csökkent, 33 százalékról 32-re.

Ennek megfelelően kevesebben terveznek felvenni új munkaerőt, és csökkent azok aránya is, akik új beruházásra készülnek a következő évben.

Némi javulást látnak ugyanakkor a hazai vállalkozók az új üzleti lehetőséget terén: már 24 százalék nyilatkozott így, szemben az elő havi 19 százalékkal – ez utóbbi amúgy mélypont volt a felmérés történetében.

8 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint elbocsátásokra lesz szükség – ez 4 százalékpontos csökkentés a nyári adathoz képest, és a mérés kezdete óta a legalacsonyabb mutató (tavaly ősszel holtversenyben). Ugyanakkor fizetésemelésre sem készülnek a vállalkozók: 85 százalékuk felelt így. 10 százalék feletti béremelést pedig mindössze 2 százalék tervez.

VOSZ

A cégek saját pénzügyi helyzetét értékelő alindex tovább stagnált: 1 százalékpontos csökkenéssel 61 százalékon áll. Változás viszont, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájává a magas adóterhek léptek elő a vállalkozók szerint. Míg az előző negyedévben csak 8 százalékuk jelölte meg ezt az egyik legégetőbb problémaként, ezúttal már ez volt a leggyakoribb válasz 16 százalékkal. Ezen túl a mindennapi üzletmenettel kapcsolatos fizetési morál lett sokkal nagyobb probléma, 8-ról ugyanis 17 százalékra emelkedett az említések aránya. A válaszadók közül sokan említették a veszteséges működést és a csökkenő vásárlóerőt is.

A minimálbér-emeléssel kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára arról beszélt, hogy

a gazdaság más növekedési pályára állt, mint amire a bérmegállapodás idején számítani lehetett.

A jelenlegi várakozások mellett a vállalkozók nagy része nem tartja megvalósíthatónak a jövőre tervezett 13 százalékos emelést. A főtitkár felidézte, hogy az idei emeléssel együtt ez 20 százalékos minimálbér-emelést jelentene két év alatt, miközben a gazdaság mindössze 2 százalékkal bővült. Ez egyensúlytalansághoz vezetne, ehelyett a valós növekedéshez illeszkedő béremelésre van szükség, erre szerinte a gazdasági kormányzat is nyitottnak tűnik.

Az Orbán Viktor által október elején bejelentett fix 3 százalékos vállalkozói hitelekkel kapcsolatban Perlutz arról beszélt, hogy a folyószámla típusú hitelek nagyon sokat segítenek a vállalkozásoknak, hogy átvészeljék a nehéz időszakot. A KAVOSZ irodáit megrohanták a bejelentést követően, érezhetően fellendült az érdeklődés – árulta el.

Hozzászólások