Rengeteg magyar cégnél elfogyott a pénz, ezért a legtöbben nem terveznek fizetésemelést, de a beruházásokat is sokan halasztják

A vállalkozók szerint a legfontosabb probléma ma a gazdaságpolitika bizonytalansága – erről Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a VOSZ Barométer második negyedéves adatait bemutató sajtóeseményen kedd délelőtt. A társelnök szerint a vállalkozók nem látják azokat a növekedési lehetőségeket, amiket a hivatalos előrejelzések sugallnak.

Kozák emlékeztetett, hogy tavaly szeptemberben a legtöbben már 3-4 százalékos, vagy akár afeletti GDP-növekedést ígértek, ezzel szemben ma már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is csak 0,8 százalékkal számol az idei évre. „A gazdaságpolitika leköveti a gazdaság alakulását, a vállalkozók viszont megérzik, ha nem megy az üzlet.” Az, hogy a valós növekedés elmarad a hivatalos előrejelzésektől, nem magyar sajátosság, de a régióban nálunk a legjelentősebb az eltérés, miközben olyan gazdaságok is vannak, amelyek jobban teljesítenek a vártnál.

Az előző negyedéves javulás után a 400 vállalkozó megkérdezésével készített VOSZ Barométer értéke ismét csökkent, egy százalékponttal, 50 százalékra. A legtöbb alindex stagnált, a kivételt a beruházásokkal kapcsolatos mutató jelenti, amely jelentősen, 5 százalékponttal csökkent, 33 százalékra. „Ha gyenge a kereslet, akkor nincs miért többet termelni, nincs miért beruházni” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Kozák. A másik két alindex – az üzleti hangulattal és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos mutató – nagyjából az előző negyedéves szinten maradt (56, illetve 62 százalék a korábbi 57 és 61 után).

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának a gazdaságpolitikát, a kiszámíthatatlanságot és az inflációt nevezték meg a VOSZ tagjai, a mindennapi üzletmenettel kapcsolatban pedig a munkaerőhiányt, a megrendelések elmaradását és a csökkenő vásárlóerőt. Kozák szerint a munkaerőhiány mindig megjelenik a problémák között, de aggodalomra inkább a másik két tényező ad okot. A vállalkozók közül emellett sokan említették problémaként a veszteséges működést és a partnerek nehézségeit is.

Csökkentek a kitöltők várakozásai a saját cégükre nézve az előző negyedévhez, valamint a tavalyi év azonos időszakához is, a gazdasági helyzet pedig a vállalkozások 58 százaléka szerint veszélyesebbé válhat a következő évre. Ez utóbbi ugyanakkor nem jelent érdemi változást a korábbi adatokhoz képest. Ugyanakkor jelentősen, 27 százalékra nőtt azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik úgy számolnak, hogy idei árbevételük több mint 10 százalékkal el fog maradni a korábbi tervektől.

A vállalkozásoknak mindössze harmada készül új beruházásra, és csökkent azoknak az aránya is, akik végre tudták hajtani a tervezett beruházásokat. Utóbbi mutató már csak 56 százalék, miközben egy évvel ezelőtt még 62, két évvel korábban pedig még 74 százalék volt. Új üzleti lehetőséget a vállalkozók mindössze 19 százaléka lát a piacon – kevesebb, mint az elmúlt 2,5 évben, a VOSZ Barométer indítása óta bármikor.

Munkaerő elbocsátására a vállalkozók 12 százaléka szerint lesz szükség, ami 3 százalékpontos növekedés az év eleji várakozásokhoz képest. Kozák szerint tömeges elbocsátásról nem lehet beszélni, de a munkaerőpiac feszessége jelentősen gyengült. A válaszadók 71 százaléka a következő 1 évben egyáltalán nem tervez fizetésemelést, a vállalkozók negyede pedig legfeljebb 10 százalékkal tervezi emelni a béreket.

A legkedvezőbben saját pénzügyi helyzetüket látják a vállalkozások, de itt is látható egy negatív tendencia: már csak 48 százalék a tartalékkal rendelkező cégek súlyozott aránya, 2023 elején ez még 65 százalék volt. Az inflációt a vállalkozók 71 százaléka tervezi beépíteni az árakba.

A VOSZ kérdőíve ezúttal arról is megkérdezte a vállalkozókat, hogy milyen fizetési határidőkről szoktak megállapodni a partnereikkel. 55 százalék a 15 napnál rövidebb időben megállapodók aránya, azoké pedig mindössze 8 százalék, akiknél ez több, mint 30 nap. A késedelmes fizetés ugyanakkor a kitöltők 26 százaléka szerint gyakori a partnerek körében.

Azt a vállalkozók szűk többsége, 56 százaléka szeretné, hogy szigorúbb jogszabályi követelmény legyen a legfeljebb 30 napos fizetési határidő. 14 százalék szerint előfordul, hogy a partnerek újra és újra hosszabbítást kérnek, 21 százalék szerint pedig az is, hogy nem tartják be a szerződésben rögzített határidőket.