Majd a kormány eldönti, mit akarsz olcsóbban venni – ez a HVG októberi bevásárlókosara

Drágább lett a paradicsom, mi a megoldás? Semmi különös, vége a szezonnak. Valahogy így hangzana egy beszélgetés egy normális világban.

Hogy hangzik nálunk? Drágább lett a paradicsom, mert az árdrágító kereskedők profitéhsége olthatatlan. Mi a megoldás? Terjesszük ki az árrésstopot a paradicsomra is!

Így történt, hogy miközben az élelmiszer-infláció már egészen kezelhető szintre esett vissza, a kormány nemhogy megszüntette volna az árkorlátozó intézkedést, inkább meghosszabbította február 28-ig. És ha ez nem lett volna elég, a harminc élelmiszeren és további harminc háztartási terméken túl 14 további élelmiszerre is kiterjesztik – hogy milyen logika alapján, azt őszintén szólva még csak nem is sejtjük.

December elsejétől tehát árréskorlátozás alá esik majd a már említett paradicsom, ezen túl még ott a listán a szilva és a szőlő is, amelyeknek a szezonja addigra bőven véget ér, szóval sovány vigasz lesz, ha relatíve olcsón jutunk hozzá a japán szilvához és a dél-amerikai szőlőhöz, különösen, ha eszünk ágában sem volt vásárolni ilyet. A zöldség-gyümölcs pulton egyébként még korlátozzák a körte, a fejes káposzta, a zöldpaprika, a vöröshagyma és az alma árát is. Jelentős forgalom a két utóbbi termék esetében van, a vöröshagyma a (szintén árrésstopos) burgonya után a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldség Magyarországon, míg az alma a KSH adatai alapján a legkedveltebb gyümölcs.

Innentől meglehetősen esetlegesnek tűnik a felsorolás: a bébiétel, a sertésmájas és a májkrém után a félkemény sajt jön (ebbe a kategóriába tartozik a legnépszerűbb magyar sajt, a trappista is, ahol egy rendelettel gyakorlatilag betiltották a legolcsóbb termékek forgalmazását), aztán a sajtkrém és a kenhető sajt (ilyen például a mackósajt), és ami ennél váratlanabb: a marha fehérpecsenye és a marha felsál. Mindkettő remek alapanyag, alapélelmiszernek azonban aligha lehet tekinteni – egy magyar alig több mint egy kilót fogyaszt összesen marhahúsból évente –, az meg végképp nem világos, hogy a marhahúsdarabok közül miért pont ezekre esett a választás. Talán a kormánytagok közül valakinek ebből készül a kedvenc étele?

De gyorsan le is csapnánk a viccelődést, elég hozzá elolvasni az Országos Kereskedelmi Szövetség gyorsreakcióját, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az árrésstop meghosszabbítását és kiterjesztését nem előzte meg semmilyen egyeztetés. Ugyanakkor azt is elmondták sokadszor, hogy amíg veszteséges értékesítésre kényszerítik a kereskedőket, addig egyre nagyobb bajba kerülnek a kisboltok, és nem lesz tere az árérzékeny vásárlók körében népszerű akcióknak.

Itt érdemes is megállni: mi nem akciós árakat veszünk figyelembe, hiszen a célunk az, hogy az árak alakulását megfigyeljük. A kereskedők viszont akcióznak, így a tényleges érték elméletben kevesebb is lehet. Az viszont nagy kérdés, hogy az akciózás mennyire gyakori: ezeknél – a kategóriájukban olcsó – termékeknél mostanra gyakorlatilag eltűntek a kedvezményes árak, és több 1 százalékos akcióba is belefutottunk.

A kereskedők azonban ennél tovább mennek: álláspontjuk szerint az intézkedést már rég ki kellett volna vezetni, hiszen az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, a legfrissebb, szeptemberi adatok pedig nem mutattak növekedést az előző hónaphoz képest.

Ezt a HVG bevásárlókosarának adatai is megerősítik: szeptemberben az átlagos kosárérték egyenesen csökkent az előző havihoz képest. Ez leginkább a szezonális élelmiszerek áresésének volt betudható, de tény, hogy az átlagos árszint jó ideje nem mozdult el. Idén januárban (tehát az árrésstop bevezetése előtt) például négyszemélyes, négyfogásos menüsorunk átlagosan 8518 forintból jött ki, szeptemberben pedig ez az összeg 8458 forint volt.

De mi történt azóta? Nos, ha körbenézünk – a zöldségesnél és úgy általában – véget ért a nyár, ami nyilván befolyásolja a szezonális termékek elérhetőségét és árát. A vöröshagymát leszámítva minden zöldséget és gyümölcsöt drágábban tudunk megvásárolni, a legnagyobb áremelkedést pedig éppen a burgonyánál láttuk, amely már az első élelmiszerek között sorolódott be az árrésstopos kategóriába.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy árnövekedést tapasztaljunk, de közben a tejtermékek ára jelentős csökkenésnek indult: a vaj és a trappista is olcsóbb most, mint egy hónappal ezelőtt. (Utóbbi esetében ebben persze szerepe lehet annak, hogy a trappistarendelet november 2-i hatályba lépése előtt igyekezhetnek eladni a jövőben nem szabályos, hasáb alakút tömböket, de az új rendelet szerint is szabályos sajttömbök is kevesebbe kerülnek most.)

Összességében azonban most valamivel drágábban tudtuk megvenni ebédünk hozzávalóit, mint szeptember végén: az akkori, 8458 forintos átlagárhoz képest most 8515 forintból jöttünk ki – vagyis szinte forintra annyiból, mint januárban.

Ami a boltok rangsorát illeti: a legolcsóbb árakat most a Lidlben találtuk, a diszkontot az Auchan követi, majd a Tesco következik. Az alternatív élelmiszereknél is a Lidlben a legkedvezőbbek az árak, a sorban a második a Penny, a harmadik pedig az Auchan lett.

Nyitókép: Veres Viktor