A dán miniszter szerint abszurd, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy „nem akarjuk behozni a háborút az EU-ba”

„Valójában az EU ma sokkal többet költ Ukrajna háborús támogatására, mint amennyit mezőgazdasági támogatásra kellene költenie, ha Ukrajna a jelenlegi feltételek mellett már tagállam lenne” – fogalmazott  Marie Bjerre, a dán európai ügyekért felelős miniszter, aki az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) párt brüsszeli kongresszusán adott interjút az ukrán Telegrafnak.

Október elején a Koppenhágai informális EU-csúcs után Volodimir Zelenszkij is beszélt arról, hogy Ukrajna befejezte az uniós jogszabályok belső átvilágítási folyamatát, így teljes mértékben készen állnak arra, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások első klaszterét – erre azonban éppen Magyarország miatt nincs példa, mert Orbán Viktor, hivatkozva a Voks 2025, Ukrajna-ellenes véleménynyilvánító szavazás eredményére, vétójával blokkolja a tárgyalások megkezdését.

Bjerre az interjúban arról beszélt, hogy a dán soros elnökség kiemelt célja Ukrajna csatlakozási folyamatának elindítása. Elmondása szerint ez az egyik legjobb módja annak, hogy támogassák Ukrajnát, illetve beszélt arról is, hogy a legjobb az lenne, ha nem csak az első klasztert lehetne megnyitni, hanem egyszerre az összeset.

Ezt ugyanakkor Magyarország miatt nem tudjuk megtenni – tette hozzá. Amikor arról kérdezték, hogy számít-e bármilyen változásra a 2026 esedékes választások után, úgy fogalmazott:

Nem akarok túl sokat spekulálni erről a témáról. Számomra fontos, hogy Magyarország feloldja a vétóját – függetlenül attól, hogy a jelenlegi vagy az új kormány van hatalmon. Úgy gondolom, hogy helytelen, ha egy ország visszaél a vétójogával – és pontosan ez történik most.

A dán miniszter egyébként beszélt arról is, hogy a vétó ellenére technikailag haladnak a tárgyalások, ami azt jelenti, hogy ha teljes lesz az egyetértés a tagállamok között és hivatalosan is megkezdődhet a csatlakozási folyamat, akkor gyorsan fognak tudni haladni. Arról viszont nem kérdezték, hogy ez mit jelent, mennyi időre lenne szüksége jelenleg az Uniónak és Ukrajnának arra, hogy lezárja a csatlakozási folyamatot.

Már korábban is felmerült annak a lehetősége is, hogy megváltoztassák a csatlakozási folyamatban az egyhangú döntés szükségességét, még a koppenhágai csúcson António Costa, az Európai Tanács elnöke a helyzet feloldására előadta azt a javaslatot, amelynek lényege, hogy a tagállamok módosítsák úgy a szabályokat, hogy a tárgyalások megkezdéséhez legyen elegendő a minősített többség, míg a fejezetek lezárásánál maradjon meg az egyhangúság, vagyis a vétó lehetősége. Akkor úgy értesültünk, hogy ezt a javaslatot csak Magyarország ellenezte, azonban a Telegrafnak adott interjúben Bjerre hangsúlyozta: jelenleg ennek a megváltoztatásához is egyhangú döntésre lenne szükség.

Az interjúban felmerültek az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos aggályok is, Bjerre szerint azonban a pozitívumokra kell koncentrálni, ugyanakkor kiemelte, „az Ukrajnával folytatott tárgyalások előrehaladtával ezek az aggályok valószínűleg csak fokozódni fognak. Ugyanezt tapasztaltuk a legutóbbi nagy bővítés során 2004-ben is”.

Beszélt arról, hogy átmeneti időszak bevezetésével ki lehetne védeni, hogy Ukrajnából tömegesen érkezzenek a munkavállalók az unióba, a mezőgazdasági aggodalmakkal kapcsolatban fogalmazta meg a cikk elején is idézet mondatot, miszerint Ukrajna jelenlegi támogatása több forrást emészt fel, mint az esetleges agrártámogatások. A többi között a magyar kormány is azzal érvel, hogy Ukrajna csatlakozása esetén ellepné a piacot az olcsó gabona, ellehetetlenítve ezzel a magyar gazdákat.

„A félelmek eloszlatásának legjobb módja az, ha az EU-ba való belépés pozitív aspektusaira koncentrálunk. Ukrajnának számos előnye van. Az egyik ezek közül a versenyképes és termelékeny mezőgazdasági szektor, amely erősíteni fogja az EU élelmezésbiztonságát és az Unió globális piaci pozícióját” – világította meg a kérdést más szemszögből.

Emellett kiemelte, „a védelmi szektorban Ukrajna rendelkezik Európa egyik legfejlettebb technológiai háttérrel rendelkező hadiiparával, amelynek termékeit valós harci körülmények között tesztelték. Ez hatalmas előny.

Amikor Orbán Viktor azt mondja: „Nem akarjuk behozni a háborút az EU-ba”, az abszurd. Ukrajnával együtt az egyik legfejlettebb katonai ipart fogjuk behozni az EU-ba.

– fogalmazott.

Nyitóképünkün Marie Bjerre egy koppenhágai sajtótájékoztatón, fotó: AFP / Thomas Traasdahl / Ritzau Scanpix / Ritzau Scanpix via AFP