A kormányváltás rövid távon meglökné a magyar gazdaságot, de a kiigazítást nem lehet megúszni

A harmadik negyedévi csalódást keltő adat után éves átlagban idén 0,5 százalék lehet a gazdasági növekedés – jelezte előre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a bank hétfői tájékoztatóján. Az előrejelzését lefelé mutató kockázatok övezik, vagyis nagyobb a valószínűsége, hogy a növekedés végül kisebb lesz.

A következő év már jobbnak ígérkezik 2,3-2,4 százalékos GDP-növekedéssel. Részben a bázishatás miatt, tehát azért, mert az idei növekedés ennyire gyenge. A jövő évi növekedést támogatják az állami szférában a kormányzati költekezések. A vállalati szegmensben pedig a nagyvállalati beruházások, mint a BMW, a CATL, a BYD új gyárai. Még ha ezek csak részlegesen vagy egyáltalán nem is állnak termelésbe, a beruházások zajlanak, ilyenképp bekerülnek a statisztikába.

A hazai iparban jelentős bővülés jövőre sem várható, az új kapacitások termelésbe állása átbillentheti a szektor kibocsátásának alakulását a  pozitív tartományba az elmúlt évek visszaesése után.

A beruházások nemzetgazdasági szinten évek óta csökkennek. Jövőre az állami beruházások felfutása, az elindított kedvezményes hitelek, a visszafogott ütemben beáramló uniós támogatások megállíthatják a csökkenést.

A mezőgazdaság hevesen rángatja a GDP-adatot: tavaly és idén negatív hozzájárulása volt a szektornak. Jövőre egy normál év is segítheti a gazdasági növekedést az aszályos évek után. Persze nem látni, hogyan alakul az időjárás jövőre, de historikusan 1-2 rossz év után szokott jönni egy jó.

A forint erősödő pályára kerülhet

Ahogy idén, úgy jövőre is támogatni fogja a növekedést a lakossági fogyasztás. A béremelések jövőre is ösztönzik a fogyasztást. Nem pusztán a magánszektorban alapfolyamatként meglévő bérdinamika, hanem a kormány által bevezetett szja-elengedések, az országgyűlési választás előtt kiosztott fegyverpénz, valamint az állami szféra béremelései is feljebb tolják a bérkiáramlást.

A forint árfolyama a dollárral szemben erősödött az elmúlt időszakban, de valójában a dollár gyengült – minden devizával szemben. A forint az euróval szemben is erősödött, megtörhet a folyamatos leértékelődés trendje. A jegybank egyértelműen ezt akarja elérni az árfolyam-erősödés inflációmérséklő hatása miatt.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője

Reviczky Zsolt

Javítani kéne a termelékenységet és a költségvetési egyensúlyt

Globális szinten nő a „kockázatmentes hozamszint” (tehát a befektetők egyre jobb hozamokat képesek elérni gyakorlatilag kockázatmentes befektetéseken), például az amerikai kötvényhozamok formájában – magyarázta Németh Dávid. Ebben a környezetben Magyarországon mint feltörekvő gazdaságban csökkenteni kellene a kamatfelárat, vagyis azt a pluszkamatszintet, amit az ország a kockázatmentes országok és eszközök fölött kínálni kénytelen, hogy vonzó legyen a befektetők számára. Ehhez jobb termelékenység kellene, és az, hogy rendben legyen a költségvetés.

Ami a termelékenységet illeti, az nem javul, az elmúlt 15 évben gyakorlatilag stagnált, azzal együtt, hogy az elmúlt néhány évben látszott némi növekedés. A költségvetés elsődleges (kamatkiadások nélküli) egyenlegét sikerült nulla közelébe szorítani, ám idén 1-1,5 százalék GDP-arányos deficitet mutathat, jövőre pedig – ha nem lesz költségvetési kiigazítás, vagyis megszorítás a választások után – 2 százalék fölé mehet. Ha az elsődleges egyenleg ismét jelentős deficitet mutatna, akkor az ország kockázati felára tovább nőne – figyelmeztet az elemző.

Nagy Márton gazdasági miniszter. Osztogat és egyensúlyoz

Fazekas István

Az euróbevezetés – vagy legalábbis az elköteleződés az euró bevezetése mellett – fontos eszköz lehetne a kockázati felár mérséklésében. Görögországhoz képest például 300 bázispont (3 százalékpont) Magyarország kamatfelára.

Magyarországon február-márciusban nyílik majd egy ablak a kamatvágásra a jegybank számára, a bázishatás miatt ugyanis abban az időszakban alacsony lesz az infláció, 2,6 százalék körüli értékeket láthatunk majd – jósolja Németh Dávid. Ezzel együtt csak 30 százalék esélyt ad egy kamatcsökkentésre. Sok múlik azon, tud-e erősödni a forint addig. Illetve az infláció aktuálisan alacsony lesz, de strukturálisan látható, hogy az infláció visszagyorsul, amint az árrésstopok hatása és a különféle inflációs kockázatok kikerülnek a rendszerből. Nagy kérdés az is, mit csinál a kormány. A fiskális politika most laza (a kormány osztogat), a jegybanki monetáris politika pedig szigorú. Ha a kormány szigorítana, akkor a jegybank lazíthatna.

A kormányzati osztogatás még megbolondíthatja az inflációt

Az infláció jövőre 4,5 százalék lehet éves átlagban. Egy jelentősebb – az eddig bejelentettnél jóval nagyobb – kormányzati osztogatás nyomán a pénzromlás üteme fölmehetne 5 százalék fölé, különösen 2027 elejére, amikor alacsony lesz a 2026 eleji viszonyítási bázis – magyarázta a HVG kérdésére Németh Dávid. Ez ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné tenne bármiféle kamatcsökkentést.

Tehát összességében inkább az év második felében, év vége felé várható kamatcsökkentés. 2026 végére 6 százalékra csökkenhet az alapkamat mértéke a mostani 6,5 százalékról.

Természetesen az is nagy kérdés, hogyan alakul a belpolitikai helyzet.

Ha a Tisza Párt nyeri az országgyűlési választást, akkor a gazdaság és a költségvetés kapna egy rövid távú lökést, akárcsak Lengyelország a PiS bukása után.

A forint erősödne a kormányváltásnak köszönhetően (ez a hatás már most látszik), az uniós források felszabadulnának. A kötvényhozamokon nem látszik egyelőre, hogy a piac kormányváltást árazna.

Németország gyengélkedik, de marad az olcsó kínai import

Ami a külső környezetet illeti, a német gazdaság még mindig gyengélkedik, stagnál. Előretekintve kevés bizalomra ad okot, hogy a feldolgozóipari megrendelések stagnálnak. De úgy tűnik, a kibocsátás alacsonyabb szinten stabilizálódik.

A szakértő pozitívumként értékelte, hogy a globális ellátási láncok „rendben vannak”, nem látszik, hogy visszahúznák a világgazdaságot.

A világ és Európa számára különösen fontos, hogyan teljesít a kínai gazdaság. Egyelőre úgy tűnik, az ázsiai országban nem sikerült átállni a belső fogyasztás hajtotta növekedésre. Erre utal, hogy az ipar gyorsabban nő, mint a kiskereskedelem, és a nettó export is megint növekvő pályán van. Mivel a kínai gazdaságban nem sikerült az átállás a belső kereslet húzta gazdaságra, marad a dominancia- és piackeresés a világban. Vagyis a kínai gazdaság továbbra is exportorientált marad.

Ennek pozitív hozadékát máris láthatjuk Európában a kedvező inflációs adatok formájában, ahogy a kínai exportőrök igyekszenek jó – alkalmanként túl jó – áron értékesíteni termékeiket.

Nyitókép: Nagy Márton az Országgyűlésben, az idei őszi ülésszak kezdetén. Fotó: Túry Gergely