Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Magasan ragadt a lakossági inflációs érzet mutatója, a hivatalos adat ötszörösét érzékelik az emberek.
Hiába süllyedt már tavaly év elejére 5 százalék alá a 2022-23-as nagyon magas szintről az infláció, és maradt többnyire ezen az értéken, a lakossági inflációs érzet mutatója lassabban csökkent, és magasabban ragadt, mint a 2022 előtti szint. Jelenleg a hivatalos, a legutóbbi hónapokban 4,3 százalék körül alakuló infláció négy-ötszörösét érzik az emberek – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből.
A lakossági inflációs érzet mutatója a lakosság által az elmúlt 12 hónapra vonatkozó áremelkedést méri, és jelentősen eltér a hivatalos inflációs adatoktól. Ez utóbbi hónapokban 4,3 százalékos volt.
A lakosság és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért árszínvonal-változás eltérése erősen ugrált 2018 és 2025 között:

Ezért, bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, és tartósan 5 százalék alá került, a lakosság nem ezt érzékeli.
A két mutató közötti különbség egyik oka, hogy az egyes háztartásoknak eltérő az áruk és szolgáltatások iránti kereslete, ezért a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes háztartás költségeit. Másrészt az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt: ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek.
Különösen válságok vagy bizonytalan időszakok idején alakul ki erősebb félelem az inflációval kapcsolatban. A lakosság akkor is magas inflációt érez, ha a tényleges áremelkedés nem olyan drámai, de a félelem vagy pesszimizmus hatása erősíti az inflációs érzést. Ráadásul, ha az emberek gyakran hallanak az árak emelkedéséről, hajlamosak nagyobb inflációt érezni.
A GKI szerint ez a mutató az egyes társadalmi csoportok között is másként alakul:
A Magyarországon jellemző magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, mint a tartós, ritkábban vásárolt termékekéi, és ez jobban érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt.
Minél kisebb valaki jövedelme, annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra, azaz élelmiszerre, a rezsire és a lakhatásra, amelyek hagyományosan árrugalmatlan termékek vagyis akkor is megvesszük őket, ha emelkedik az áruk.
A 30 éves kor alattiak jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb értékű tételekre, például háztartási berendezésekre vagy kocsira, így ezek árváltozása őket nem is érinti.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?