Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Magyar Bankszövetség szerint az extraprofitadó tervezett emelése nem csak a bankok eredményességét rombolná, de jelentősen rontaná a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait.
„A Magyar Bankszövetség értetlenül áll az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt, hiszen a pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin” – közölte honlapján kedden a Magyar Bankszövetség azután, hogy Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen elmondta: nem sikerül tartani a hiánycélt, sem idén, sem jövőre, ezért ahhoz, hogy legalább az 5 százalékos célt ne lépjék túl, két intézkedésről döntöttek: egyrészt az általános tartalékot zárolják: ezt a 190 milliárd forintot nem lehet elkölteni, másrészt megemelik a bankadót.
A 20 milliárd forint alatti részre az idei 7, 2026-os 8 százalék helyett 10 százalék adót vethetnek ki, a 20 milliárd fölötti részre pedig idén 18, jövőre 20 helyett 30 százalék lehet az adó, az állampapír-vásárlási lehetőség pedig 50-ről 30 százalékra csökken. Ez véglegesnek még nem tekinthető, még csak a miniszter javaslata.
A Magyar Bankszövetség közleménye szerint ők már a 2022-es extraprofitadó eredetileg két évre tervezett bevezetésekor is jelezték: az intézkedés nem csak a bankok eredményességét rombolja, de jelentősen rontja a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait.
Az intézkedés bevezetésekor 18%-os irányadó kamatszint mostanra 6,5%-os szintre csökkent, ezzel az extraadó indokoltsága is megszűnt, ezért azt nem megemelni, hanem kivezetni kellene – értékelték Nagy Márton bejelentését.
Jelezték, hogy többször kifejtették már: a több száz milliárd forintnyi hagyományos adó felett kirótt extra teher mélyen és károsan avatkozik be a pénzügyi közvetítőrendszer piaci folyamataiba, így nem csak a szektor hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, de aláássa a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalmat is – írják.
A Magyar Bankszövetség emlékeztet: már 2025-ben is a hagyományos adókon kívül 842 milliárd forintot fizettek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában a költségvetési előirányzat szerint, ám ez az összeg nem tartalmazza a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM telepítési kötelezettség és a tervek szerint jelentősen emelkedő ingyenes készpénzfelvételi limit további több tízmilliárdos hatását.
Hozzátették: a tervezett intézkedés ellentétes a hazai gazdasági szereplők és a lakosság érdekeivel, rontja hazánk megítélését, emellett újabb indokolatlan előnyben részesíti a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtókat, ezért a Bankszövetség határozottan ellenzi azt.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A Fitch magasan ragadó költségvetési hiányra (2027: 5,9 százalék) és emelkedő államadósságra (2027: 76,2 százalék) számít.