És akkor annyira erős az amerikai védőpajzs, hogy máris adót kellett emelni

Minden rendben van, stabil a költségvetés – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt, majd néhány órával később Nagy Márton bejelentette: borul az eddigi költségvetési hiánycél, és adóemelés következik, de zárolják a büdzsé tartalékát is. Ennek hatására egy kicsit a forinttal és a banki részvényekkel kereskedők is idegesebbek lettek, a bankok pláne, a magyar kötvényhozamok pedig nőni kezdtek, így mi lettünk az EU legkockázatosabb országa.

A hiányt korábban 3,7 százalékról előbb 4,1-re, aztán 4,5-re vitték fel, most már 5 százalék a cél. Az adóemelés kapcsán pedig most újra a bankokat vették elő – az ő extraprofitadójukat megduplázzák –, és ez kommunikációs szempontból jól eladható ugyan, azért ne legyenek kétségeink, hogy ezt is az átlagember fogja megfizetni. A kormány akkora osztogatásba kezdett bele, amelyre egyszerűen nincs fedezet a költségvetésben. Összesítettük, mi mindent ígértek és vállaltak, ebből 2-3 ezer milliárdos végösszeg fog kijönni.

A kormány szerint sokkal könnyebb lesz minden az amerikai védőpajzzsal, de pontosan mi is az a védőpajzs, amelyet annyira lelkesen hirdetnek? Ezt találgathatjuk egy hete, mert sok konkrétum nem hangzott el róla. Úgy tűnik, egy devizacsere-megállapodásról lehet szó – aminek külön szépsége, hogy magyar részről az MNB-nek kellene ebben részt vennie, viszont a jegybankból senki nem is volt ott Washingtonban (persze ettől még nem kell a bukástól tartani, Varga Mihály szerint is a jövőről szól a „pajzsépítés”). A végeredmény viszont az: akárki is nyeri meg a választást, súlyos következményei lesznek az eladósodásnak.

Nagy Márton Washingtonban tárgyal

Nagy Márton Facebook-oldala

A Trump–Orbán tárgyalás másik érdemi fejleménye az energiaügyi szankciók alól kapott mentesség. Itt aztán teljesen sikerült belekavarodni abba, hogy ez mennyi időre is szól: a magyar kormány állítja, hogy ameddig csak akarjuk (illetve amíg mind a két országot az vezeti, aki most), az amerikaiak bemondták, hogy valójában egy évre, és mint kiderült, szerződés sincs egyelőre, csak ígéret. Az atomügyi megállapodáshoz pedig a franciáknak és az oroszoknak is lesz néhány szavuk.

Az osztogatás egyik leglátványosabb része a 14. havi nyugdíj – ami valójában 57. heti, hiszen most még csak egy negyedét fogják kiosztani, a többit majd három további évre elosztva ígérik. Persze „lehet sok pénzt adni a nyugdíjasoknak, az állam csak a felét fizeti ki, mert rögtön visszaáramlik adóbevétel formájában. Áfa, kiskereskedelmi külön adó, szolgáltatókra kivetett külön adók, ezeket mind fizeti a nyugdíjas is” – mondta Farkas András nyugdíjszakértő a podcastunk, a Közös költség legújabb adásában.

A szakértő arról is beszélt, hogy mi szerinte a nyugdíjasok elszegényedésének fő oka, és hogy miért a 64 évet látja az ideális nyugdíjkorhatárnak. Felvázolt egy olyan modellt is, amely Magyarországon működhetne, rugalmas korhatárral, munkáltatói hozzájárulással, és munkabérrel kiegészített indexálással.

A hét képe: épül az M1-es autópálya, a kormány pedig az eddig tervezettnél is 40 milliárd forinttal többet ad ezért Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének

Az M1-es autópálya Ács térségében

Cabrera Martin

Egész jót szólna a kampányban az is, ha nem lenne ekkora drágaság – ehhez képest sorozatban a negyedik hónapban lett pontosan ugyanakkora, 4,3 százalékos az infláció. Az élelmiszerek inflációja az elmúlt egy év legalacsonyabbja lett, ami önmagában jó hír, csakhogy mivel ehhez kellett az árrésstop (amelyet épp most hosszabbítottak meg), jogos a kérdés, mekkora baj lehet a gazdaság minden más részében, ha még így is ilyen nagy a drágulás. A szolgáltató szektor árai újra rákapcsoltak, és egyelőre úgy tűnik, hogy a kormányzati beavatkozás az élelmiszereken kívül máshol nem hatásos.

Tavaly az év végétől jött több nagy áremelés, ami viszont azt jelenti, hogy innentől kezdve alacsonyabb inflációs adatokat fogunk látni. Azt teljesen biztosra vehetjük, hogy a következő pár hónapban a 2-4 százalékos jegybanki célsávban ott lesz a mutató (ez legutoljára tavaly novemberben jött össze épp), de az elemzők szerint 2026 első hónapjaiban kettessel fog kezdődni a szám.

Korrupciós botrány rázta meg Ukrajnát, és ez tovább nehezítheti azoknak a nyugati politikusoknak is a dolgát, akik azt próbálják elmagyarázni a szavazóiknak, hogy ettől teljesen függetlenül támogatni kell az országot az orosz agresszió ellen. Ráadásul a botrány középpontjában az a Timur Mindics áll, aki Volodimir Zelenszkij egyik fő bizalmasának számított sokáig.

Az ukrán elnök szankciókkal sújtotta üzlettársát és egykori barátját, továbbá lemondatta két miniszterét is. Az nem valószínű, hogy belebukna a válságba, hiszen most az oroszok elleni védekezés fontosabb, és egyébként is lehet úgy kommunikálni a helyzetet, hogy ez a kormány legalább tesz valamit a korrupció ellen, de ettől még nem jött jókor számára az ügy.

Nyolc budapesti termálkútfúrásról szóló kérelemből nem nyolcat utasított el a hatóság, ahogy arra számítani lehetett, három jelölt még bízhat a fúrásban. Egy kutatás pedig arra jutott, hogy a sok projekt veszélyeztetné a fürdők hévízforrásait, ezért érkezett egy olyan javaslat, hogy a teljes fővárosi területet adják egységes kezelésbe.

Ezen a részen van az a három projekt is, amelyet még nem utasítottak el – igaz, nem is engedélyeztek, csak még tart az eljárás. A szerencsések között van a három észak-pesti kerületben kutatni vágyó Chili Energy, a dunakeszi önkormányzat, és a legismertebb nevű cégként a Mol. A Bayer Construct igényét elutasították – ez egy rákospalotai projekt lett volna, csak érintőlegesen kapcsolódik az ügy ahhoz, hogy ugyanez a vállalat a zuglói óriásberuházásánál úgy fúrna termálkutat, hogy attól a fővárosi fürdők vízellátását féltik.

A Bayer Construct zuglói építkezésének helyszíne

Cabrera Martin

A klímavédelemnek ennél is hosszabb távú kérdéseiről vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató és Pogátsa Zoltán közgazdász. Újra előkerült a nagy kérdés: elég lenne, ha a leggazdagabbak kevesebbet jachtoznának és repülnének, vagy az átlagember szintjén kellene lépni?

Belátható időn belül át kell alakítanunk a világ teljes energiarendszerét – mondta a HVG-nek a Shell alelnöke. Annak nyoma sincs ugyanis, hogy a fogyasztói attitűd úgy megváltozna, hogy az megvédene a klímaváltozástól, az viszont már biztosnak látszik, hogy az áramfogyasztás rövid időn belül a kétszeresére nő.

Nyitókép: Celal Gunes / Anadolu via AFP