Idén 0 és 1 százalék között növekedhet (0,5 százalék körül) a magyar gazdaság – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán. A miniszter szerint a negyedik negyedévben már magasabb növekedési pályára számítanak (1,5-2 százalék), jövőre 2-3 százalék lehet a gazdasági növekedés. A növekedést egyelőre a fogyasztás támogatja, a beruházások 2026 közepétől erősíthetik a növekedést. A fogyasztás által vezérelt növekedés hosszú távon nem fenntartható. Rövid távon tolerálható és kívánatos.
A tárcavezető sokat beszélt a német gazdaságról, a magyar növekedési kilátásokat ugyanis a háború mellett szerinte elsősorban az befolyásolja.
A magyar autóexport 42 százaléka, az akkuexport 55 százaléka Németországba megy az áttételes exportot is figyelembe véve.
A magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része
– mondta Nagy Márton, rámutatva, hogy a hazai és a német járműipar termelésének ingadozása tökéletes tandemben mozog.
A német üzleti hangulatindexek nagyobb pontossággal jelzik előre a magyar GDP alakulását, mint a hazai hangulatindexek – illusztrálta a magyar gazdaság német függőségét a tárcavezető.
Nagy Márton
Cabrera Martin
Nagy Márton felmondta a szokásos – némileg ellentmondásos – paneleket arról, hogy a német kitettség csökkentése miatt szükséges a diverzifikáció, beleértve a keleti nyitást. (Azt nem fejtette ki, mennyiben jelent diverzifikációt egy kínai akkugyár, ha az ugyanúgy német exportra termel.) Illetve a kormányzati gazdaságfejlesztési támogatások fontosságát hangsúlyozta. (Nem fejtette ki, pontosan hogyan és mennyiben jelentősek ezek a támogatások, ha a vállalkozások legnagyobb problémája a külső kereslet hiánya.)
Ami a költségvetési hiányt illeti, Nagy Márton ismertette az idei és a jövő évi GDP-arányos hiánycélok 5 százalékra emelését. A miniszter elismerte, hogy ez „engedést” jelent, de hangsúlyozta, hogy a hiány ezzel együtt sem nő (csak stagnál). Illetve hogy
az államadósság sem fog nőni, a GDP-arányos mutató idén és jövőre is annyi lesz, mint tavaly: 73,5 százalék. Idén ezt a forint árfolyamának erősödése támogatja (a devizaadósság forintban számolva csökken), jövőre pedig a beinduló gazdasági növekedés.
A költségvetési lazítással kapcsolatban a miniszter egyrészt a német gazdaság gyengélkedésére mutogatott, másrészt a Magyar Nemzeti Bankra.
A jegybank monetáris politikája ugyanis szigorú az infláció leszorítása és a forint árfolyamának stabilizálása érdekében. Szigorú monetáris politika mellett a költségvetés „nem tehet mást”, mint hogy enged, és fiskális eszközökkel igyekszik élénkíteni a gazdaságot.
Idén az infláció 4,6 százalékra várható, jövőre éves átlagban 3,6 százalék, ekkora mértékben emelik a nyugdíjakat is januárban.
Az infláció az év elején jelentősen lassul majd, utána visszagyorsul (elsősorban a bázishatások miatt). Az árkorlátozó intézkedések 1,5 százalékponttal mérsékelhetik az inflációt. A szakminiszter nem beszélt arról, kivezetik-e az árrésstopot februárban. (Ez a jelenlegi jogszabályi hatálya az intézkedésnek, de már reálisan kevéssé valószínű, hogy a kormány a választások előtt elengedné.)
Nagy Márton és Lóga Máté
Veres Viktor
Nagy Márton a többé-kevésbé reális helyzetértékelésen túl erősen promózta a kormány intézkedéseit (szja-kiengedések, 3 százalékos kedvezményes hitelek, a nyugdíjak vásárlóértékét növelő 14. havi nyugdíj stb.).
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
