Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A vizsgálatot az Inspira Research Kft. készítette online adatfelvétellel, országonként kétezer fős, reprezentatív mintán, 18–59 éves nők részvételével.
A női egészség a Richter egyik legmeghatározóbb üzletága: Európában a második legnagyobb szereplők vagyunk ezen a területen, és a vállalat teljes árbevételének több mint harmada ehhez a portfólióhoz kapcsolódik
– mondta Beke Zsuzsanna, a Richter Gedeon Csoportszintű PR, CSR és Kormányzati Kapcsolatok vezetője.
A kutatás három, markáns eredményeket produkáló területet azonosított: a szexualitás kapcsán tapasztalt tünetek gyakorisága és azok megélése, a fertilitás területén jelentkező társadalmi nyomás, valamint a menopauza hatása a nők életminőségére.
Tabuk a hálószobában: a nők többsége soha nem kér segítséget
A megkérdezett 18–59 év közötti magyar nők 67 százaléka tapasztalt már életében valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó problémát, és a négy leggyakoribb panasz – libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány, fájdalmas közösülés – összességében a nők 62 százalékánál jelentkezik. Az érintettek 55 százaléka számára ezek a nehézségek rendszeresen jelen vannak, 72 százalékuk mégsem fordul soha orvoshoz.
Fertilitás és társadalmi hatások: a nők fele nyomást tapasztal
A termékenységgel kapcsolatos válaszok erős társadalmi mintázatokat rajzolnak ki. A 45 év alatti nők többsége érzékeli a gyermekvállalással kapcsolatos stigmatizációt, és a magyar nők 41 százaléka számolt be arról, hogy családja vagy barátai nyomást gyakoroltak rá. Ez különösen a 25–34 éves korosztályra (56 százalék), valamint azokra jellemző, akik először terveznek gyermekvállalást (62 százalék), vagy több mint egy éve próbálkoznak a fogantatással (69 százalék). A nők által megélt nyomás azért is jelent külön problémát, mert éppen azokat a tényezőket – stresszt, szorongást és fokozott lelki terhelést – váltja ki, amelyek saját megítélésük szerint a leginkább rontják a fogantatás esélyeit.
A családalapítást tervező nők fele rendszeresen beszél partnerével a gyermekvállalásról, míg a másik fele ritkábban érinti a témát, sőt 10 százalék kifejezetten kerüli azt. A babavállaláson gondolkodó nők 80 százaléka elsősorban a természetes fogantatást részesíti előnyben. Ugyanakkor a hormonkezelés, az IVF és az örökbefogadás kapcsán a gyermekvállalást tervezők mintegy fele pozitívan áll hozzá, míg egyharmaduk más alternatív megoldásokra is nyitott.
Menopauzális tünetek: magas érintettség, alacsony tájékozottság
A kutatás rávilágít arra, hogy a menopauza időszaka sok nő számára fizikailag és érzelmileg is megterhelő. A menopauzában lévő magyar nők átlagosan 5,4 tünetet tapasztalnak, 58 százalékuk ezek közül legalább egyet napi szinten is. Ennek ellenére a menopauzát megélő nők 67 százaléka nem fordult orvoshoz. A leggyakoribb tünetek a hőhullámok, az alvászavarok, a fáradtság, a testsúly növekedése, a hangulati zavarok és a csökkent szexuális vágy. Az alvászavarok és az ezekkel járó fáradtság más panaszok elviselését is nehezíti.
A válaszadók 41 százaléka arról számolt be, hogy ebben az időszakban egyedül marad a nehézségeivel, ami érzelmileg még kiszolgáltatottabbá teheti őket. A menopauzát megélő nők az általános egészségi állapotuk és a szexuális életük minőségének romlását, valamint a mentális jóllétük visszaesését élik meg a menopauza legnegatívabb hatásaiként. A kezelési lehetőségek ismertsége továbbra is alacsony: a hormonális és nem hormonális terápiákról a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nők mindössze harmada hallott. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott a kezelésekre, és csupán 22 százalék utasítaná el a hormonális megoldásokat.
