A költségvetés 2026. évi nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz – írja a jövő évi kibocsátási tervét bemutató közleményében az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK).
A fenti szám a költségvetés 2026-ra tervezett pénzforgalmi hiánya – mármint az új hiánycél, amelyet Nagy Márton nemrég jelentett be. GDP-arányosan az új hiánycél 5 százalék.
A finanszírozásnak három pillére van, ezek jövőre a tervek szerint így alakulnak:
- Forint intézményi finanszírozás: nettó 1723 milliárd forintos kibocsátás,
- Lakossági finanszírozás: nettó 1000 milliárd forint,
- Nettó deviza-finanszírozás: 2541 milliárd forint.
A bruttó adósságkibocsátás ennél jóval magasabb, hiszen a nagyobb része újrafinanszírozást – törlesztés, visszavásárlás – szolgál. A 2026. évi teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 16 391 milliárd forint, amiből 12 653 milliárd forintot (77%) a forintkibocsátások, 3738 milliárd forintot (9,6 milliárd euró, 23%) a deviza-kibocsátások képviselnek.
A deviza-forrásbevonás szempontjából az ÁKK arra számít, hogy Magyarország hozzájut az uniós fegyverkezési hitelkeretből (SAFE) 2 milliárd euró előleghez. A SAFE-forrás elköltése a kormány számára kötött lesz, az adósságfinanszírozás tekintetében ugyanakkor azt jelenti, hogy az államnak ezt a devizaösszeget nem a piacról, magasabb kamatok mellett kell előteremtenie.
„Az alapforgatókönyvünk az, hogy a SAFE-hitelkeretet meg fogjuk kapni, de elég széles az eszköztárunk, hogy az esetlegesen kieső összeget tudjuk pótolni, ha ez nem áll rendelkezésre – mondta a finanszírozási terv bemutatásán Hoffmann Mihály ÁKK-vezér a Portfolio.hu tudósítása szerint.
Az államadósság összetételével kapcsolatban fontos változás, hogy
a devizaadósság arányának 30 százalékos limitét az ÁKK kiegészíti egy +/- 3 százalékpontos toleranciasávval.
Vagyis a jövőben a devizaadósság részaránya meghaladhatja a 30 százalékot. (A 30 százalék eddig is csak elvi korlát volt, az ÁKK átlépte már korábban, igaz, az arányok teljesülését természetesen befolyásolja a forint árfolyamának változása.)
Fontos változás még, hogy az ÁKK emeli a fix kamatozású adósság részarányának célértékét a 70-90 százalékos sávba a „stabilitás és a kiszámíthatóság” jegyében. Ez nem meglepő, bár a kormány sikerként igyekezett tálalni, a kibocsátott változó kamatozású adósság (elsősorban az inflációkövető lakossági papírok) hatalmas terhet jelentettek az államkasszának az extrém magas inflációs időszak után.
