Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában a képviselők Pjotr Serafin költségvetésért felelős biztost faggatták. A magyar ügyekben gyakran megszólaló Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt kérdezte a biztostól, hogy Magyarország esetében a közös védelmi beszerzésre adott uniós forrásokra is alkalmazni kell-e jogállamisági eljárás szabályait. Ez az a jogszabály, amelynek révén – az uniós költségvetés védelme érdekében – a Magyarországnak járó források jelentős részét befagyasztották. Nemcsak a kohéziós források 55 százaléka, hanem a helyreállítási alap teljes összege (10,4 milliárd euró) is ide tartozik.
A SAFE-re vonatkozhatna a feltételességi szabályozás
– jelentette ki Serafin biztos. A SAFE egy 150 milliárd eurós keret, amelyből védelmi célú fejlesztéseket lehet végrehajtani, a tagállamok kedvezményes hitelt igényelhetnek. November végéig lehetett a pénzre jelentkezni egy részletes tervvel (Nemzeti Beruházási Terv), hogy milyen beruházásokat akarnak végrehajtani, amelyeket lehetőleg több tagállam együttes részvételével kell elvégezni. Magyarország kezdetben 16,2 milliárd euróra, majd végül 17,4 milliárd euróra adta be a pályázatát, összesen 19 kormány jelentkezett a lehetőségre. Az NGM indoklása szerint „a magasabb igény a magyar védelmi erők és a kapcsolódó szektorok fejlesztési szükségleteinek valós, részletesen alátámasztott igényeiből ered”, de az is szerepet játszhat a keret túllépésében, hogy így az is beleférne, ha néhány pontra nemet mondana az EU.
A folyamat viszonylag gyors lesz, a kérelmeket január elején bírálják el, ezt követően a tagállamok Tanácsa hoz erről egy döntést és már meg is kezdődhet a kötvénykibocsátás, majd pedig a pénzek folyósítása. Ez azonban Magyarország esetében problémás lehet, ha az Európai Bizottság úgy találja, hogy ennek a forrásnak a felhasználására is vonatkozik a jogállamisági/kondícionalitási eljárás. Pjotr Serafin hangsúlyozta: a „jogi realitás” az, hogy ezt a forrást is oda kell sorolni. Vagyis a magyar kormány csak akkor kaphatja meg a pénzt – leszámítva a 15 százalékos előleget –, ha teljesíti a három éve megszabott feltételeket, amelyek nagy része a korrupcióellenes küzdelemmel függ össze.
A kormány nagyon komolyan számít erre a forrásra, amelynek a felhasználhatósága ugyan célhoz kötött, de jelentős lökést adna az iparágnak és jótékony hatással lenne az államháztartásra. A pályázat pontos tartalma nem ismert, így nem tudjuk, hogy mekkora arányban szerepel benne más tagállamokkal közösen elvégzendő fejlesztés. Ha ugyanis ezekből hiányzik a magyar hozzájárulás, akkor ez más országok terveit is veszélyezteti. Ha viszont csak magyarországi beruházásokra összpontosít a kormány, akkor uniós szinten kisebb fejtörést okozna ezek elmaradása.
