Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nem térdelünk le a Bayer előtt
– jelentette ki Rózsa András, Zugló momentumos polgármestere a HVG-nek adott exkluzív villáminterjújában arról, hogy beviszi a képviselő-testület december 11-i ülésére a Balázs Attila-féle cég legújabb kompenzációs ajánlatát.
A Bayer-vállalatcsoport építette fel a Bosnyák téri szörnyként elhíresült lakás- és irodakomplexumot. Utóbbiból 150 ezer négyzetmétert – a spontán piacnál jobb megtérülést biztosítva – a magyar állam vásárolta meg tőle 244 milliárd forintért a saját hivatalai számára.
https://hvg.hu/gazdasag/20251210_zuglo-bayer-iroda-ingatlan-balazs-attila-rozsa-andras-ebx
Még az előző, szocialista polgármester, Horváth Csaba idejében, 2023 nyarán a beruházó 2,95 milliárd forintos kompenzációt ígért a kerületnek, amit a polgármester 3,5 milliárdra akart feltornázni. Mivel Balázs Attila sokallotta ezt, a polgármester az eredeti ajánlatot nem terjesztette a képviselők elé, csak tájékoztatta őket 2023 őszén, így nem is szavaztak róla – az ügy nyitva maradt. Az előzmények közé tartozik az is, hogy 2022-ben Zugló még totálisan elutasította az egész, a központját agyonnyomó gigaberuházást, de mivel a kormány kiemeltté tette, megakadályozni nem tudta. (További érdekes adalék, hogy Horváth Csaba aztán Balázs Attilával vágta át közösen a szalagot a Zenit Corso átadóján, ahogy arra a Telex felhívta a figyelmet. Horváth a lapnak azt mondta, mint volt polgármester kapott meghívást.)
Most azonban fordulat állt be, mert a Bayer-csoport ZVK Development nevű cége kellemetlen meglepetést okozó ajánlatot tett a kerületnek. Az új önkormányzati vezetés tavaly ősszel ugyan ismét tárgyalni kezdett velük, de nem sikerült megegyezniük, a párbeszéd megszakadt.
Balázs Attila azonban hirtelen úgy gondolja, másfél milliárd forinttal tartoznak már csak, miután időközben a cégei felújították 13 kerületi iskola udvarát. Ezt pedig úgy „dolgozná le”, hogy nekik is csurranjon-csöppenjen belőle: megépítenék a valóban roppant mód hiányzó új szakrendelőt, vállalva a komplett folyamatot, a tervezéssel, engedélyeztetéssel együtt. Tennék ezt az Örs vezér terén egy önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon, és a rendelő feletti szinteken újabb lakásokat építenének. Kikötnék, hogy az átadás után megkapják még a régi szakrendelőt is, amelyet szintén lakóházzá alakítanának át. Vagyis a lakások haszna fedezhetné számukra az új rendelő költségeit.
https://hvg.hu/itthon/20251028_Egy-fontos-engedelye-meg-hianyzik-az-uj-zugloi-varoskozpont-beruhazojanak-amely-kornyeken-felbukkant-a-volt-MSZP-s-polgarmester-is
Rózsa András szerint az ajánlat így kirívóan aránytalan, és nem fogadható el. Már csak azért sem, mert nem is jogszerű. Az iskolaudvarokat ugyanis az önkormányzati választások előtti kampányban újította fel a nyilvánvalóan a kormányhoz kötődő Bayer-csoport, méghozzá adományként. Márpedig az adomány nem lehet üzleti megállapodás tárgya, ha egyszer már felajánlották és megcsinálták, utóbb nem számíthatják be az ettől független üzleti vállalkozás, a Bosnyák téri monstrum kompenzációjaként.
Zugló önkormányzata nem zárkózik el attól, hogy folytassák az alkudozást, de ragaszkodik legalább az eredeti 2,95 milliárd forinthoz, mert – érvel Rózsa – „nem kerülhetünk rosszabb helyzetbe, mint az előző vezetés idején voltunk”. Azt pedig biztosan meri állítani, hogy a javaslat nem megy át a testületen, mert „a városvezető koalíció nem szavazza meg”. A polgármester megjegyezte, hogy különféle technikai gondok miatt a szavazás mégis áthúzódhat januárra.
Mindezen túl Zugló kártérítési pert készít elő a Bosnyák téri létesítmény által okozott környezeti, építészeti és közlekedési károk miatt, amelybe a fejlesztőt kisegítő államot, jelesül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) is behívhatja.
Hiába építettek utakat, az állami hivatalok előre nem tervezett ideköltözése után még nagyobb forgalmi káosz, környezetszennyezés várható
– indokolja. Hogy mekkora a per tétje, azt még nem számszerűsítették, de a két-háromszorosa is lehet annak az összegnek, amiről kompenzációként alkudoznak.
A Bayer-csoport a XV. kerületben is belefog egy, a lakosság által hevesen ellenzett „nagyvárosias” lakónegyed jellegű megaépítkezésbe, a kormány által szintén kiemeltté tett Szilas-park projektbe. A minap a testület DK-s és fideszes tagjai elfogadták a cég javaslatát a kerület kompenzálására, mert úgy gondolták, úgysem lehet a beruházás ellen tenni semmit, és így legalább kapnak infrastrukturális javakat és lakásonként pénzbeli hozzájárulást (az ügyben azóta fordulni látszik a kerület vezetésének álláspontja, erről lásd keretes írásunkat a cikk végén!).
https://hvg.hu/gazdasag/20251127_szilas-liget-bayer-construct-ebx
A Momentum emiatt kilépett a helyi koalícióból, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig nehezményezte, hogy nem akasztják meg minden eszközzel a vitatott fejlesztést legalább a választásokig. Ám a harcnak itt sincs feltétlenül vége, ahogyan Budaörs tette egy hasonló fejlesztés miatt, ha a testület támogatja, alkotmányjogi panaszt még ők is benyújthatnak.
Alkotmányjogi panasz a Szilas-park ügyében
Cikkünk megjelenése után a XV. kerületi önkormányzat közzétette a honlapján, hogy Cserdiné Németh Angéla polgármester már a képviselőtestület december 11-ei ülésére beterjeszti a javaslatot alkotmányjogi panasz benyújtására a Bayer-csoport által tervezett Szilas-park projekt ellen.
Noha a november végi ülésen a DK és a Fidesz adta többség megszavazta a megegyezést a beruházóval a kompenzációról, a polgármester most azzal érvel, hogy „az önkormányzat már a kezdetektől hangsúlyozta: kizárólag egy mértéktartó és fenntartható területfejlesztést tart elfogadhatónak, és nem ért egyet a terület ilyen mértékű és intenzitású beépítésével”. Cserdiné sérelmezi, hogy hiába jelezték aggályaikat az összes illetékes állami szervnek és minisztériumnak, sehonnan sem jött érdemi válasz. Pedig „a beruházó közel 3500 lakás építését valósíthatja meg a környező lakótelepekhez képest jóval intenzívebb beépítési sűrűséggel és beépítési magassággal”.
A beruházást kiemelő – s ezzel a helyi szabályok alól kivonó – kormányrendelet a polgármester szerint kiüresítette az önkormányzat alaptörvényben lefektetett rendeletalkotási hatáskörét. A tervezett indítványban azt kérnék, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kormányrendelet azon passzusait, amelyek „jelentősen felülírják a kerületi építési szabályzatnak a fejlesztési területre irányadó rendelkezéseit”.
Noha a november végi ülésen a DK és a Fidesz adta többség megszavazta a megegyezést a beruházóval a kompenzációról, a polgármester most azzal érvel, hogy „az önkormányzat már a kezdetektől hangsúlyozta: kizárólag egy mértéktartó és fenntartható területfejlesztést tart elfogadhatónak, és nem ért egyet a terület ilyen mértékű és intenzitású beépítésével”. Cserdiné sérelmezi, hogy hiába jelezték aggályaikat az összes illetékes állami szervnek és minisztériumnak, sehonnan sem jött érdemi válasz. Pedig „a beruházó közel 3500 lakás építését valósíthatja meg a környező lakótelepekhez képest jóval intenzívebb beépítési sűrűséggel és beépítési magassággal”.
A beruházást kiemelő – s ezzel a helyi szabályok alól kivonó – kormányrendelet a polgármester szerint kiüresítette az önkormányzat alaptörvényben lefektetett rendeletalkotási hatáskörét. A tervezett indítványban azt kérnék, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kormányrendelet azon passzusait, amelyek „jelentősen felülírják a kerületi építési szabályzatnak a fejlesztési területre irányadó rendelkezéseit”.
