Egy hódmezővásárhelyi polgár fordult bírósághoz a szerinte aránytalan adó miatt, amelyet meg akartak vele fizettetni, az ügyet tárgyaló Szegedi Törvényszék bírája, Villányi-Kis Ildikó pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, mert Alaptörvény-sértőnek vélte azt a helyi adórendeletet, amelynek alapján ítélkeznie kellene.
Egy szántóként hasznosított, zártkerti művelés alól kivett közművesítetlen területről van szó, amely legfeljebb 10 százalékban építhető be. Az önkormányzat 2024-ben öt évre visszamenőleg összesen 1,2 millió forint adót vetett ki rá a helyi rendeletben szereplő 140 forint/négyzetméteres kulcs szerint, miközben a tulajdonos ugyanebben az évben csak egy millióért tudta eladni. Szerinte aránytalan az adó, amit a bíróság által kirendelt szakértő is így látott: a telek egyes évekre megállapított értékéhez képest az adó 18 és 31 százalék között mozgott, vagyis az elévülési időn belül elvonta az ingatlan értékét.
Ezt az Alkotmánybíróság Lomnici Zoltán vezette öt tagú tanácsa úgy fogalmazta meg, hogy az ilyen adóval a rendeletalkotó gazdasági hatását tekintve tulajdonképpen elkobozza a tulajdont, hiszen a telekadó öt év alatt felemésztette az adótárgy szakvéleményben becsült értékét. Eladni se lehetett annyiért, amennyi adót kifizetett volna érte a tulajdonos. Valamit a város is észrevehetett, mert 2025-től 140 forint helyett 50 forintra csökkentették a négyzetméterenkénti adót.
Vagyis a 2017 és 2024 között – túlnyomórészt a 2018-ban megválasztott Márki-Zay Péter polgármestersége alatt – érvényben volt adórendelet sértette az arányos közteherviselési kötelezettséget és a tulajdonhoz való jogot. Megsemmisíteni ugyan nem kellett a szabályt, mert 2025 elejétől hatályát vesztette, de az Alkotmánybíróság kimondta: a pert indító és az adómértéket vitató tulajdonos ügyében sem alkalmazható a Szegedi Törvényszéken.
Nyitóképünk illusztráció.
