Bemutatta az Eurostat a végleges adatait az Európai Unió polgárainak 2024-ben mért tényleges fogyasztásáról. Ez a statisztika az, amelynek a 2023-as változata szerint Bulgáriával holtversenyben az EU legszegényebb országa lettünk, a 2024-ről szóló első, még idén nyáron kiadott becslés szerint pedig már egyedül voltunk a legszegényebbek. Az újraszámolás után kiderült: Bulgáriával mégiscsak pontosan egy szinten állunk, de Lettország adata annyival rosszabb lett, hogy őket legalább sikerült megelőznünk.
A statisztika (angol eredetijéből fordítva a tényleges egyéni fogyasztás mérőszáma) egy kicsit leegyszerűsítve azt mutatja: mennyi árut tudnak vásárolni, illetve szolgáltatást igénybe venni egy-egy ország lakói a pénzükért, továbbá mennyi olyan szolgáltatást kapnak, amelyekért az adójukkal fizetnek, mint például az egészségügyért vagy az oktatásért. Mindezt vásárlóerő-paritáson mérik, azaz kiküszöbölik azt, hogy az egyes országok árszínvonala eltér egymástól. Ezért is van az, hogy nem euróban vagy más pénznemben adják meg az értéket, hanem az uniós átlag százalékában.
Így jött ki az, hogy amíg egy éve az EU-átlag 70 százalékát érte el a magyar fogyasztás, most már 73 százaléknál tartunk. Bulgária pontosan ugyanilyen számokat produkált, Lettország viszont 75-ről 72 százalékra esett le.
A régiónkból Szlovákia áll hozzánk a legközelebb, 77 százalékkal, Horvátországot 79-re mérték, a cseh 82, a lengyel 85 és a szlovén 86 százalék már sokkal jobb.
Európa leggazdagabb országa ez alapján Luxemburg, ahol a fogyasztás az uniós átlag 146 százalékát érte el. Utánuk 120, valamint 119 százalékkal Hollandia és Németország következik a listán, a 114 százalékot elérő Ausztria pedig az EU negyedik leggazdagabb országa.
A magyar kormány korábban azzal kommentálta a számokat, hogy ez nem mutatja azt, hogy a magyarok mennyi pénzt takarítanak meg. Valóban, a megtakarítások nem látszanak ebben a statisztikában – de mivel már 2016 óta a régiónk három legalacsonyabbja között van a mutató, nem tűnik túl életszerűnek, hogy ezt az okozná, hogy egy évtizeden keresztül csak spóroltak a magyarok.
Ezzel egy időben bemutatta az Eurostat azt is, hogy az egy főre jutó GDP alapján miként álltak az országok 2024-ben. Ez a statisztika azt mutatja, hogy mekkora értékben sikerült megtermelni árukat és létrehozni szolgáltatásokat az országban, ebben hagyományosan egy kicsit jobb Magyarország, mint az egyéni fogyasztásban. Most ebben látunk egy kisebb visszalépést: miután 2022-ben és 2023-ban is az EU-átlag 77 százalékát hozta Magyarország, most visszaestünk 76-ra. Ez az a szám, amely alapján a kormány rendszeresen elmondja, hogy cél az uniós átlagot megközelíteni, Nagy Márton pedig 2022-ben az új kormány megalakulása előtti meghallgatásán egész bátran azt ígérte, megcélozza, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 100 százalékát.
Ezzel az EU ötödik legalacsonyabb egy főre jutó GDP-je maradt a magyar adat, Szlovákia (75), Görögország (69), Lettország (68) és Bulgária (66) áll mögöttünk. Ausztria 119 százalékos adata az EU ötödik legmagasabbja, az első négy Luxemburg (245), Írország (221 – az ottani adatot jelentősen torzítja az, hogy nagyon sok más kontinensről érkező cég a kedvező adózás miatt ott létesíti az európai központját), Hollandia (134) és Dánia (127).
