A költségvetés megnyekkent, de kit érdekel?

„Ami az eredményszemléletű hiányt illeti, 2025-ben várhatóan 4,9 százalékot tett ki, míg az államadósság szintje 74,6 százalék körül alakulhatott, amelyek belesimulnak az uniós átlagba” – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexszel.

Nagy Márton minisztériuma egy nappal korábban tette közzé: 2025-ben 5,74 ezermilliárd forint volt a költségvetés hiánya, a deficit egyetlen hónap (december) során 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt. Az NGM egy 240 milliárd forintos, januárra csúszott uniós utalásra mutogat, de a hiány azt figyelembe véve is sokkal magasabb, mint a 4,12 ezermilliárd forintos törvényi előirányzat, sőt, az 5,06 ezermilliárd forintos emelt célt is messze meghaladja.

700 milliárd forint azért nem kerekítési hiba

Az adatközlés okozott némi meglepetést, az NGM ugyanis november elején 5,06 ezermilliárd forintra, GDP-arányosan (uniós módszertan szerint számítva) 5 százalékra emelte a hiánycélt. (A kormány – szokás szerint – nem vezettette át az Országgyűléssel a változást a költségvetési törvényen. Abban még mindig az eredeti, 4,12 ezermilliárd forintos hiánycél szerepel. Amihez képest a teljesülés 140 százalékos.)

Vagyis a pénzforgalmi hiány több mint 700 milliárd forinttal meghaladta a(z emelt) hiánycélt. Az emlegetett uniós utalást figyelembe véve a diszkrepancia még mindig mintegy félezer milliárd forint – a november eleji vállalás és a december végi teljesülés között, tehát két hónap alatt.

Ami azért meglehetősen furcsa.

A szakminisztérium vagy nem tudta november elején, hogy december végére mennyi pénzforgalmi hiány várható a költségvetésben, vagy pedig tudta, de más számot közölt a nyilvánossággal.

A kormány kifizetéseket hozhatott előre

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy 250 milliárd forintos, januárra csúszott uniós utalást villantott fel mint a magas decemberi pénzforgalmi hiány okát, de még számos hasonló tétel lehet. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű elszámolás jelentősen különböznek, utóbbi esetében uniós támogatások, állampapír-hozamfizetések és egyéb tételek elszámolása nem feltétlenül arra az évre esik, amikor a kifizetések vagy bevételek ténylegesen realizálódnak – figyelmeztet Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza.

A szakember szerint az sem zárható ki – bevett gyakorlat, nem csak Magyarországon –, hogy az állam előrehozott bizonyos kifizetéseket, amelyeket csak 2026-ra kell elszámolni (eredményszemléletben), de a 2025-ös cash flow-t terhelték (pénzforgalmi szemléletben). Az ilyen lépések mögötti megfontolás lehetett, hogy

a 2025-ös pénzforgalmi hiány már amúgy is rosszul alakult, végső soron nem számított, hogy valamivel még tovább romlott az egyenleg, cserébe valamelyest „kikönnyítették” a 2026-os költségvetést.

A részletes államháztartási adatok közzététele érdekes lesz, akkor fog kiderülni, hogy a bevételi vagy a kiadási oldalon történt-e elcsúszás decemberben. S ha a kiadási oldalon, akkor pontosan mely tételeknél.

A magyar költségvetési helyzet végső soron nem vészes

Végső soron a 2025-ös pénzforgalmi egyenleg közlésének „semmilyen jelentősége sincs” – véli Virovácz –, amit bizonyít, hogy a nemzetközi befektetők nem reagáltak rá negatívan, a forint árfolyama nem gyengült érdemben, ráadásul az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) többszörös túljegyzés mellett, a vártnál alacsonyabb hozamszinteken tudott devizaadósság-kibocsátást végrehajtani. A nemzetközi befektetők továbbra is stabil, ám relatíve magas hozamot kínáló országként tekintenek Magyarországra. A tavalyi év már lezárult, a hiányt probléma nélkül sikerült finanszírozni.

Nagy Márton szakminiszter szerint az eredményszemléletű, GDP-arányos hiány 4,9 százalék lehet – az ING előrejelzése 5,2 százalékot mutat. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy az államháztartás hatalmas tehertétele a GDP 4 százalékára rúgó adósságszolgálat – emlékeztet Virovácz Péter. Egy 5 százalék körüli GDP-arányos deficit ezt figyelembe véve 1 százalék körüli elsődleges deficitet jelent, ami még mindig az egyik legkedvezőbb az Unióban.

Ami az idei évet illeti, az adósságfinanszírozásban a legnagyobb kérdés, hogy Magyarország valóban hozzájut-e a mintegy 2 milliárd euró előleghez az uniós védelmi hitelkeretből (SAFE). Az NGM és az ÁKK ezzel kalkulál, az előleg híján ezt a pénzt adósságkibocsátásból kell majd előteremteni.

Azért fenyeget némi leminősítés és uniós eljárás

Bár a 2025-ös pénzforgalmi hiány nem okozott megrázkódtatást, a kormány elég nyilvánvalóan a határokon szörfözik. A Költségvetési Tanács már jelezte, hogy a kabinet lecsúszik az uniós túlzottdeficit-eljárás alatt vállalt pályáról, ami 2027-ben jelentős kiigazítást tesz majd szükségessé.

Közben a nagy hitelminősítők részéről elfogyni látszik a türelem. A Fitch decemberi értékelésében kiosztotta a kormányt, és negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátásait, a Moody’s november végén minősítette le, és nem spórolt a kritikával, az S&P pedig októberben is a bóvli peremén tartotta az országot.

Ráadásul még ha végül az eredményszemléletű elszámolásban ki is jön a GDP 5 százaléka körüli hiány, az államadósság – Nagy Márton friss közlése szerint – 74,6 százalékra nőhetett GDP-arányosan. Miközben a szakminiszter november elején még fogadkozott: a kormány ha nem is csökkenti, de nem is növeli az adósságot a GDP 73,5 százalékáról.