Gyengült a forint árfolyama csütörtökön, február 12-e reggel. Az euróval szemben 379,5-ről 380,8-ig esett az árfolyam, majd stabilizálódni látszott, aztán újra gyengült, elérve a 381-et. A dollárral szemben 320 alatti szintről 320,7-ig, majd valamelyest visszaerősödött.
A gyengülés mögött a januári inflációs adat áll, amelyet a KSH most hozott nyilvánosságra. Januárban mindössze 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ennél alacsonyabb utoljára 2018 márciusában volt az infláció.
A mostani sorozatban a harmadik hónap, amikor a mutató benne van a Magyar Nemzeti Bank 2-4 százalék közti célsávjában.
A januárnak mindig fontos kérdése az, hogy mekkora átárazást vállalnak be a cégek az év elején. Ezúttal egy hónap alatt, decemberről januárra 0,3 százalékkal nőttek az árak.
Egyre valószínűbb a kamatvágás
Bár tavasztól az infláció gyorsulása várható, az alacsony – a vártnál valamivel alacsonyabb – januári adat miatt nőtt a valószínűsége, hogy a jegybank akár már február végén csökkenti az alapkamatot, valószínűleg 0,25 százalékponttal a jelenlegi 6,5 százalékos mértékről.
A kezdődő kamatcsökkentési ciklus megnövelheti a hazai állampapírok vonzerejét a befektetők szemében, míg a forintra gyengítőleg hathat, tekintve, hogy a jó amerikai makroadatok miatt a Fedtől várt következő kamatcsökkentés időpontja egyre távolabbi jövőbe tolódik, az EKB-tól pedig már jövőbeni kamatemeléseket áraznak a piacok – kommentálta a helyzetet Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Februárban és márciusban is 25-25 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot a jegybank
– jósolja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Erre csak akkor nem kerülne sor, ha a következő hetekben egy újabb geopolitikai esemény megrázná a világot, és jelentős forintgyengülést hozna.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sajtótájékoztatót tart az MNB Monetáris Tanácsának ülése után a Magyar Nemzeti Bank Teátrumában 2025. november 18-án
MTI / Kocsis Zoltán
A korábban vártnál kedvezőbbnek tűnik az inflációs pálya
Az inflációs folyamatokra visszatérve, Virovácz szerint ha valamikor, akkor a következő hónapokban végre érdemben elindulhat lefelé a lakossági inflációs várakozás. Különösen akkor, ha februárban is folytatódik az infláció mérséklődése. Márpedig az ING Bank előrejelzése szerint további csökkenés várható, és akár 1,5 százalékra is mérséklődhet az infláció februárban. Ráadásul a következő hónapokban is alacsonyan maradhat a mutató, hiszen újabb három hónappal meghosszabbították az árrésstop intézkedéseket.
Mindezek alapján az infláció felfutása is későbbre tolódik 2026 folyamán, vagyis egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az év egészének átlagában végül 3 százalék körül alakuljon az infláció.
Az éves szintű infláció jelentősebb lassulását a 2025-ről örökölt bázishatás és a hatósági árkorlátozások is érdemben segítették – emlékeztet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. A termelői árnyomás csökkenése és az alacsony energiaárak kedvező képet vetítenek előre a rövidebb távú folyamatok alakulása szempontjából. A globális élelmiszerárak is hónapok óta csökkennek, és főként az európai tejpiaci túlkínálatnak köszönhetően a következő hónapokban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
A kormányzati pénzszórás kockázatot hordoz
Továbbra is akadnak azonban kockázatok. A külkereskedelmi forgalomban versengő termékek (tradables) inflációja sem lassult még kellő mértékben, dacára a korábbinál lényegesen erősebb forintnak. Keresleti oldalról egyértelműen beszélhetünk felfelé ható tényezőkről:
Jelentős, pozitív reálbérváltozás – ismét két számjegyű minimálbér-emeléssel – kiegészülve a masszív jóléti intézkedéscsomaggal áprilisig szignifikánsan növelik a rendelkezésre álló jövedelmet és ezzel teret engedve az átárazásoknak
– figyelmeztet Nagy János.
Januárban az erős forint ellenére a tartós fogyasztási cikkek inflációja szokatlanul magas volt. Azonban itt is alapvetően olyan termékek ára növekedett, amelyek előállításához nemesfémekre van szükség – hívja fel a figyelmet Virovácz Péter. Márpedig az elmúlt hónapokban a nemesfémek ára minden rekordot megdöntött, így az emelkedő alapanyagköltség jelenhetett meg ezen termékek áraiban.
