Tovább lassult a magyar infláció. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a januári árakról szóló adatait, ezek szerint
2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban.
Ennél alacsonyabb utoljára 2018 márciusában volt az infláció. A mostani sorozatban a harmadik hónap, amikor a mutató benne van a Magyar Nemzeti Bank 2-4 százalék közti célsávjában.
A januárnak mindig fontos kérdése az, hogy mekkora átárazást vállalnak be a cégek az év elején. Ezúttal egy hónap alatt, decemberről januárra 0,3 százalékkal nőttek az árak.
Furcsa lehet egy ilyen adat első ránézésre; a legfőbb magyarázatai azok:
a benzin ára óriásit zuhant – nem most, hanem tavaly tavasszal, így 12,3 százalékkal olcsóbb most az egy évvel korábbinál,
az energia árainál még a januári fogyasztás adatai nem érkeztek be a KSH-hoz, úgyhogy nem azzal tudtak számolni,
az élelmiszereknél ott az árrés szabályozása és a világpiaci áresés,
és tavaly sok ár ilyenkor emelkedett nagyot, ezek most esnek ki a bázisból.
Részletesen a következőképp jött ki a szám:
az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
a háztartási energia átlagos ára 6,2 százalékkal nőtt,
az alkoholos italok és a dohány 6,3 százalékkal drágult,
a szolgáltatásoknál 5 százalékos volt az áremelkedés,
a tartós cikkek 2,9 százalékkal kerülnek többe,
a ruhák 1,6 százalékkal,
az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 3,5 százalékkal még olcsóbb is lett.
Az élelmiszerek, amelyek 2022-2023-ban még a legdurvább ütemben drágultak, már jó ideje nem húzzák felfelé az átlagot. Sőt, még jobbnak tűnik a helyzet, ha ebből kivesszük a házon kívüli étkezés – vagyis az éttermi, iskolai, óvodai étkezés és a büféáruk – árainak 8,9 százalékos növekedését, és csak azt nézzük, hogy a boltokban mennyit kell fizetni az élelmiszerekért: a bolti árak 2 százalékkal csökkentek is. Ezt a helyzetet mutatta be a HVG havi bevásárlókosara is. A KSH számai szerint a legjobban a friss gyümölcsök drágultak, 12,2 százalékkal, a csokoládé és kakaó 10, a marhahús 7,2 százalékos áremelkedése látványos még. Olcsóbb lett viszont például a margarin (29,4 százalékkal), a tej 18,1, a tejtermékek 17,9, a vaj és vajkrém 17,2, a liszt 14,8, a sajt 8,2 százalékkal került kevesebbe, mint egy éve.
Feltűnő a háztartási energia árának változása – csakhogy ebben a statisztikában még nem látszik sem a januári többletfogyasztás hatása, sem a januári számlákra adott állami kedvezmény. A KSH ugyanis az alapján számolja a rezsit, hogy hányan csúsztak át a magasabb energiaárakat hozó fogyasztási sáv fölé egy 12 havi mozgóátlagban, de mindig a két hónappal korábbi fogyasztási adat a legfrissebb, amely alapján tud számolni a hivatal, azaz most épp novemberig látják a számokat. Vagyis a mostani áremelkedésben még csak annak a hatása látszik, hogy 2025 májusa kimondottan hűvös volt, a 2026. januári adatok majd a márciusi inflációs számban látszhatnak. Így jött ki az, hogy a vezetékes gáz a hivatalos statisztika szerint 2,4 százalékkal olcsóbb lett, mint egyetlen hónappal korábban. Éves szinten nézve a vezetékes gáz így is 12,8 százalékot drágult tavaly január óta, a palackos gáz viszont 5,9 százalékkal olcsóbb is lett.
A szolgáltató szektor hosszú ideje nagy áremelésekkel működik. Ezúttal 5 százalékos volt az éves szintű drágulás, decemberről januárra pedig 0,4 százalékkal nőttek az árak.
Sokat segített az infláció lassításában az is, hogy az üzemanyag 12,3 százalékkal olcsóbb, mint egy éve ilyenkor. Ezek épp tavaly januárban jártak a csúcson, amikor egy liter gázolaj átlagosan 654, ugyanennyi 95-ös benzin 636 forintba került, majd egész májusig folyamatosan estek az árak. Ráadásul a jövedéki adó év elején esedékes emelését 2026-ra a kormány elhalasztotta júliusra – a hivatalos indoklás szerint a vállalati terhek csökkentése volt a cél, de nyilván számított, hogy így a választás után lesz majd adóemelés.
A legfontosabb tételek közül a banki díjakat is magában foglaló „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű csoportban 2025-ben januárban és februárban volt egy nagy áremelés, a telefon- és internetdíjaknál, az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásoknál pedig januárban, úgyhogy ezeknél mostantól számít igazán a bázishatás: mivel az infláció mindig azt jelenti, hogy mennyivel vannak az árak a 12 hónappal korábbi szint fölött, innentől már a tavalyi áremelések utáni magasabb szinthez viszonyítjuk a mostani árakat. Így aztán a telefon- és internetdíjak már csak 3,2 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, a banki díjakat tartalmazó csoport 3,1, az egészségügyi szolgáltatások 7,5, az oktatási szolgáltatások pedig 5,4 százalékkal. (A gyógyszerek és a dohányáruk tavaly áprilisban drágultak egy nagyot, a büféáruk, az éttermi étkezés és az üdítőitalok pedig egészen májusig, úgyhogy ezek később esnek majd ki a bázisból.)
Látszania kellene a számokon annak is, hogy hónapok óta erősödik a forint, ráadásul most már azok a termékek vannak kint a boltok polcain, amelyeket a kereskedők a korábbinál erősebb árfolyamszint mellett rendeltek meg. Csakhogy a tartós termékek árában nem mindenhol mutatkozik meg a hatás: a bútorok és háztartási cikkek 2,4, a járművek 4 százalékkal drágábbak, mint egy éve, egyedül az elektronikai áruk lettek olcsóbbak, 1,9 százalékkal.
Az elemzők abban egészen biztosak hónapok óta, hogy a bázishatás és a kormányzati beavatkozások miatt 2026 első hónapjaiban alacsony inflációs adatok érkeznek majd, volt, aki 1-essel kezdődő számot sem tartott kizártnak. Ugyanők azt is szinte biztosra veszik, hogy ha nagy változás nem történik, az év második felében ismét 4 százalék fölé gyorsulhat a drágulás.
További problémát jelent nem csak a Fidesz kampányának, hanem a gazdaságpolitikának is, hogy az emberek jelentős része magasabbnak érzékeli az inflációt, mint amekkora az a statisztika szerint. Ez egy viszonylag gyakori jelenség, és nem is magyar specialitás, de a mostani helyzetben valódi problémákat okoz, hogy sokan úgy hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valódinál jóval nagyobb volna az infláció. Az MNB januárban egyelőre nem nyúlt a kamatokhoz, a vágást a legtöbb szakértő inkább márciusra, esetleg februárra várja, ha a körülmények lehetővé teszik.
Arra pedig már az egy hónappal korábbi adat közlésekor figyelmeztettek az elemzők: jó, hogy lassult a drágulás, de a kedvező világpiaci folyamatok – mint az olajár vagy a globális élelmiszeripari árak esése –, az árrés szabályozása és a bázishatás elfedik, hogy milyen nagy az árnyomás a magyar gazdaságban.
