A Mol szerint tudáshiányról árulkodik a tanulmány, amely azt állítja: az orosz energiaimporton az olajvállalat és a kormány profitál

A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) és a Center for the Study of Democracy (CSD) közreműködésével készült tanulmány a tárgyi tudás alapvető hiányáról árulkodik és szakmailag több szempontból is megkérdőjelezhető – írja a Mol hétfői közleményében. Az olajvállalat arra a hétfő reggel publikált tanulmányra reagált, amelynek fő megállapítása, hogy teljesen indokolatlan a magyar függés az orosz olajtól, de legalább a Mol és az Orbánhoz köthető körök jól járnak vele.

https://hvg.hu/gazdasag/20260216_orosz-nyersolaj-importja-baratsag-koolajvezetek-mol-magyar-kormany-adria-koolajvezetek-fuggoseg

Az olajvállalat reakciójában megjegyzi, nem csak a végkövetkeztetései hibásak a tanulmánynak, de – mivel szakmailag megalapozatlan – még csak nem is segít a helyzeten. Hozzáteszik, a tanulmány nem járul hozzá a régió lakosságának ellátásbiztonságát elősegítő döntésekhez, csak zavart és indokolatlan hangulatot kelt. „Erre akkor, amikor épp nem működik a Barátság kőolajvezeték, semmi szükség nincs” – fogalmaznak. (Arra nem térnek ki, hogy a Barátság jelenleg épp egy orosz támadás következtében nem működik.)

https://hvg.hu/gazdasag/20260216_baratsag-kolajvezetek-mol-strategiai-keszlet

Hangsúlyozzák, a céljuk továbbra is az, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot és diverzifikációt érjék el mind a finomítóknál, mind a beszállítási láncban, miközben az ellátásbiztonság, a gazdaság és a fogyasztók érdekei biztosítottak maradnak. Arról is írnak, hogy a Mol megfelel az EU szankciós előírásainak, igaz a következő mondatban hozzáteszik: nincs minek megfelelni, mivel az EU-tól 2028-ig tartó felmentést kaptak a megfelelés kényszere alól.

A tanulmány készítőinek is odaszúrnak: „Tisztelettel kérjük, hogy az ilyen tanulmányok készítése előtt, azok készítői legalább arra vegyék a fáradtságok, hogy megkeresnek minket. Hátha tudunk adatokkal, tényekkel segíteni” – írják.

A közleményben részletesen cáfolják a tanulmány több pontját is, ezek közé tartozik például a kitettség kérdése. A tanulmányban arról írtak, hogy míg 2021-ben, az oroszok Ukrajna elleni inváziója előtt az orosz olajimport aránya 61 százalékos volt, tavaly már 92,3 százalékra nőtt. A Mol szerint viszont ez a mérőszám nem igazolja, hogy ne csökkentették volna a kitettségüket, mivel „az import adatok nem mondanak ugyanis semmit arról, hogy milyen finomítói és logisztikai fejlesztések történtek a finomítókban”.

https://hvg.hu/360/20251003_hvg-levalas-orosz-olaj-adria-kulonleges-iszony

Cáfolják azt is, hogy a Barátság kőolajvezetéken drágább a szállítás. A tanulmány szerint az Adria vezetéken a tranzitdíj 2024-ben 12,22 euró volt tonnánként, a Barátságon viszont 21 euró. A Mol szerint azonban a szerzők azt nem vették figyelembe, hogy nem csak a tömeg, hanem a megtett távolság is számít, és mivel a Barátság háromszor hosszabb, mint az Adria, „a távolságra vetített szállítási díj, még a cikkben említett, egyébként helytelen számokkal is sokkal magasabb az Adria-vezetéken, a valós szállítási díjak aránya pedig a bemutatottnál kedvezőtlenebbül alakul”. Hozzáteszik, hogy ráadásul az Adria-vezeték esetében az olajat drágább, tengeri beszállítással kell eljuttatni a betáplálási pontig.

A Mol ír arról is, hogy a magyar üzemanyagárak nem drágábbak a szomszédos országoknál, az árképzési formulát pedig az Unió és a hazai versenyhivatal is jóváhagyta. „A KSH januári jelentése szerint egyébként Magyarországon a szomszédos országok átlagához képest alacsonyabbak az üzemanyagárak és ez így volt a teljes 2025-ös esztendő során is.”

A jelentés korábban arra a megállapításra jutott, hogy 2025-ben a 95-ös benzin nettó (adótartalom nélküli) heti átlagára Magyarországon 18 százalékkal volt magasabb, mint Csehországban, a dízelolaj esetében pedig 10 százalék volt a különbség a csehek javára, akik pedig tavalyra már leváltak az orosz olajról. Szlovákiában ugyanekkor a benzin esetében 6 a dízel esetében 7 százalékkal voltak a cseh szint felett a heti nettó (adótartalom nélküli) átlagárak. 

Kitérnek arra is, hogy az orosz eredetű kőolaj teljes kiesése áremelkedést okozna, mivel a Mol mindkét finomítója erre a típusú kőolajra van tervezve, más típusból csak kevesebbet tudna termelni, ezért a kiesést importból kéne fedezni. „A benzin, gázolaj és egyéb finomított termékek importja egy tengertől elzárt országba ráadásul drága. A megemelkedett szállítási és egyéb költségek üzemanyagár emelést és sokkal törékenyebb piacot hoznak a régió egészében” – teszik hozzá.

Ezzel valószínűleg a tanulmány azon megállapítására reagáltak, amely szerint a magyar finomítók technológiailag képesek lennének a nem orosz nyersolaj feldolgozására. A tanulmány szerzői jelezték, hogy ennek lehetőségét Huff Zsolt, a Mol downstream termelés igazgatója sem vetette el korábban.

Végül az olajvállalat arra is kitér: semmi nem bizonyítja, hogy a horvát vezeték képes lenne ellátni az országot, mivel „továbbra sincs megbízható adat az Adria-vezeték horvát szakaszának valós állapotáról és kapacitásáról.” Ez régóta vita tárgyát képezi a magyar és a horvát fél között, amely odáig fajult, hogy tavaly novemberben a Mol és a Slovnaft már az Európai Bizottságnál is bepanaszolta a Janafot.

https://hvg.hu/kkv/20251120_mol-slovnaft-europai-bizottsag-janaf

Nyitóképünk illusztráció, fotó: Fülöp Máté