Egy friss kutatás szerint 3 millió magyar él szegénységben

Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.

  • HVG

A magyar lakosság 31,9 százaléka élhet abszolút szegénységben, ami a 15,7 százalékos európai átlag több mint kétszerese, és a legmagasabb arányszámok közé tartozik uniós összehasonlításban – írja a Telexen publikált elemzésében Menyhért Bálint, az Észt Központi Bank vendégkutatója egy új, kísérleti módszertan szerinti szegénységmérés eredményeit ismertetve.

Az új módszertan szerint készült értékelés alapján Kelet-Közép-Európa számos országában az emberek jóval nagyobb hányada nélkülöz, mint a nyugati tagállamokban. Az is látszik azonban, hogy több régiós szomszédunk (pl. Csehország vagy Lengyelország) lényegesen sikeresebbnek bizonyult a szegénység csökkentésében, mint Magyarország.

Az új – kísérleti – módszertan kialakítására azért került sor, mert az általánosan használt indikátorok nem feltétlenül tükrözik jól a tényleges állapotokat. A tényleges életszínvonalbeli különbségek pontosabb mérésére az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja még 2018-ban indította el az ún. ABSPO kísérleti projektet. Az ABSPO-megközelítés lényege, hogy a szegénységet abszolút módon, vagyis az egyének és háztartások alapvető szükségleteire és megélhetési költségeire alapozva határozza meg – összhangban az embereket leginkább foglalkoztató társadalmi problémákkal.

https://hvg.hu/gazdasag/20251021_Megduplazodott-gyerekszegenyseg-ksh-revizio-statisztika

A magyarországi szegénységi küszöbök 2021-et követően a magas infláció miatt jelentősen megemelkedtek. 2024-ben egy egyedülálló felnőtt havi teljes megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forintot tett ki, míg egy házaspárnak már 474 ezer forintra, egy kétgyermekes családnak pedig jellemzően 677 ezer forintra volt szüksége.

Ezen összegek vásárlóértéke közel kétszerese a KSH által 2015-ig számolt létminimumértékeknek, illetve hasonló frissebb becsléseknek. Ennek oka, hogy az ABSPO-küszöbök nem a puszta létminimumot, hanem tisztes megélhetést és európai életszínvonalat céloznak meg, ennek megfelelően pedig magasabb sztenderdeket vesznek alapul (pl. kiegyensúlyozott és egészséges étrend, komfortos lakhatási körülmények).

https://hvg.hu/gazdasag/20251001_ksh-nav-tarki-jovedelem-szegenyseg-statisztika

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?