Elképzelhető az, hogy egész véletlenül épp a szegénységi küszöb fölött pár ezer forinttal van óriási tömegek jövedelme, úgyhogy emiatt csökkent látványosan a szegénység? Vagy az, hogy volt év, amikor a magyarok majdnem harmada pénzt kapott vissza a NAV-tól, méghozzá annyit, hogy a nettó jövedelme nagyobb lett, mint a bruttója?
A jövedelmi statisztika első változata szerint ez történt – mutattak rá kutatók a tavasszal. A Központi Statisztikai Hivatal akkor jogi lépéseket ígért az intézmény hírnevét rontókkal szemben, most pedig összehívott egy sajtótájékoztatót, és bemutatta, hogy újraszámolták a kérdéses számokat. A KSH kommunikációja szerint már eddig is megbízhatóak voltak a számok, ám a revízió végén kijött az, hogy a 2023-as statisztikában még kevesebb is a szegény, mint ahogy eddig hittük, a korábbi évek közül pedig többen is viszont romlott valamelyest a helyzet. Mi pedig megkérdeztük a bajokra először rámutató tanulmány egyik szerzőjét, aki úgy kommentálta a KSH válaszát, hogy az nem megnyugtató, sok kérdésre még most sincs magyarázat.
Április: Az első gyanú, tömegek a szegénységi küszöb fölött
„Több évben is nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányszámot. Az adatproblémák olyan mértékűek, hogy megrendíthetik a hazai és külföldi kutatói közösség bizalmát az egyetlen olyan adatforrásban, amely alapján jövedelmi egyenlőtlenségeket és szegénységet lehet kutatni Magyarországon.” Ezzel a felütéssel jelent meg Tátrai Annamária és Gábos András kutatása és vele párhuzamosan a Válasz Online-on a kutatók megállapításait összefoglaló cikk.
Az ELTE adjunktusa és a TÁRKI vezető kutatója arra bukkantak rá: az EU-SILC elnevezésű adatbázisban, amelyből a szegénységi és más jövedelmi adatokat kiszámolják, egy-egy évben megdöbbentően sokan kerültek pár ezer forinttal a szegénységi küszöb fölé. 2016-ig rendben voltak a számok, utána 2017-ben már látszott egy komolyabb adatminőséget érintő probléma, „2018-tól pedig olyan mértékű és minőségű eltéréseket találtunk a jövedelemeloszlásban, amelyek ismétlődő szakmai hibákra vagy szándékos beavatkozásra is utalhatnak” – írták.
Hogy mire gondoltak, az világos lesz, ha megnézzük a jövedelemeloszlás grafikonjait:
A jövedelmi adatok eloszlása
Tátrai Annamária (ELTE TáTK) – Gábos András (TÁRKI)
Ezek száz eurós sávokban mutatják, hogy egy háztartásban mennyi az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem (ez hasonló az egy főre jutó jövedelemhez, csak belekalkulálja azt is, hogy például egy két fős háztartás fenntartásához nem kétszer annyi pénz kell, mint egy egyszemélyeshez). Jól látszik néhány extrémen kiugró érték – na azok épp a szegénységi küszöb fölött vannak. Ez pedig időben egybeesett azzal, hogy hatalmasat javultak a szegénységi statisztikák.
A KSH erre válaszolva áltudományosnak nevezte a munkát, de azt is megígérte: egyébként is revíziót tart, ahogy az időről időre szokásos, annak az eredményeivel együtt majd érkezik válasz is a vádakra.
Június: A NAV, mint az ország legnagyobb segélyszervezete?
A nyár első napjaiban az akkor már öttagúra kiegészült csapat közzétette a kutatás folytatását, és ebben még meredekebb megállapítások szerepeltek. Az ugyanis, ami a számokban szerepel, csak akkor jöhet ki, ha rengeteg nyugdíjas titokban pénzt kap vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Abból indultak ki: volt év, amikor a felmérésben részt vevő egyfős háztartások hetede hét tizedesjegy pontossággal ugyanannyi nettó jövedelmet kapott. Logikus gondolat volna, hogy ők biztosan a minimálbéresek, a közmunkás-minimálbéresek vagy az öregségi nyugdíj minimálszintjén lévők – de, nem, az értéknek semmi köze nem volt egyetlen központilag megállapított juttatáshoz sem.
Megnézték, és kiderült, hogy a szóban forgó 316 ember egytől egyik nyugdíjas, és teljesen más a bruttó jövedelmük, ráadásul 307-nek közülük a nettója magasabb a bruttónál. Ezen felbátorodva kiterjesztették a vizsgálatot: a felmérésben részt vevő összes öregségi nyugdíjas 52 százaléka olyan háztartásban él, amely ezek szerint pénzt kapott vissza a NAV-tól, az egyedül élő nyugdíjasoknál 64 százalék ez az arány, a teljes népességben pedig évente változóan 11 és 30 százalék közötti.
Azt a NAV is megerősítette, ami amúgy is nyilvánvaló: ilyen csak egy-egy elszórt esetben fordulhat elő (akkor, ha valaki előbb túlfizeti az adóját, majd a következő évben nincs keresete), tömegesen nem történik ehhez hasonló. Ráadásul a nyugdíjasoknak alapesetben nincs is dolguk az adóhivatallal.
Szeptember: A KSH tagad, de nem nyugtat meg
Súlyos vádak hangzottak tehát el, mire a KSH szeptember 29-ére sajtótájékoztatót hívott össze. A hivatal vezetői ezen arról beszéltek, hogy már az eredeti adatok is megbízhatóak voltak, a problémákra rámutató kutatást újra áltudományosnak nevezték, de elmondásuk szerint ettől függetlenül tartottak egy revíziót. Az újraszámolt adatok így pontosították az eddigi statisztikát:
A KSH jövedelmi statisztikájának revíziója
KSH
A legfelső sor mutatja azt, hogy mennyivel változott azoknak az aránya, akiket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés. Ebben jött az ki, hogy a 2023-as adatot még lefele is módosították, és a 2018-as nőtt meg jelentősen.
Komolyabb gondokat mutat a régebbi számok kapcsán a második sor. Itt azoknak az arányát számolták újra, akik relatív jövedelmi szegénységben élnek (azaz akik olyan háztartásban élnek, ahol az egy egységre jutó jövedelem kisebb, mint a nettó mediánjövedelem 60 százaléka). Jól látszik, hogy a 2018-as (a változás nagyjából 170 ezer embert jelent), a 2019-es és a 2021-es adatot is jócskán fölfelé korrigálták most, de hibahatáron belül nőtt utólag a 2020-as és a 2022-es szám is.
Ami a harmadik és a negyedik sort illeti, ott azt nézik, hogy mennyivel lettek többen vagy kevesebben azok, akik 13 alapvető létszükségleti tétel közül legalább hetet nem tudnak megengedni maguknak, illetve akik olyan háztartásban élnek, ahol a 18-64 év közöttiek a lehetséges munkaidő ötödében sem dolgoznak. Itt ez utóbbinak a 2020-as adata mozdult egy kicsit felfelé, a többiben nem volt komoly változás.
Olyan típusú manuális belenyúlás, mint amit önök feltételeznek, nem lehetséges
– mondta Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese. Arról is beszélt: a mintavétel adatait újrasúlyozták a népszámlálás számainak megfelelően, hogy precízebb eredmény jöjjön ki.
Azt szakmailag helytelennek nevezte, hogy a jövedelemeloszlást annyira szűk sávokban határozzák meg, mint amiről az eredeti verzióban kiderült, hogy sokan csúsztak épp a szegénységi küszöb fölé, szerinte sokkal precízebb lenne jövedelmi negyedekben-ötödökben-tizedekben számolni. De ha már feljöttek ilyen vádak, akkor a KSH bemutatta az újraszámolt változatot is, és abban nagyon szép szabályos haranggörbék látszanak.
A HVG kérdésére, hogy hogyan jöhetett ki tömegeknek a fillérre azonos nettó jövedelem, azt válaszolta: a Covid alatt sokan nem engedték be az otthonukba a kérdezőket, úgyhogy imputálási eljárással kellett kiegészíteni a nem válaszolók adatait – de ez szerinte nem befolyásolta a végeredményt.
Ez részben fedi egymást azzal, amit a kutatók a tavasszal és a nyáron írtak: ők is arra gyanakodtak, hogy ott történhetett hiba, amikor a hiányos adatokat próbálták kiegészíteni.
Rákérdeztünk arra is, hogy amikor azt látták, hogy az emberek negyedének, néha majdnem harmadának a nettó jövedelme magasabb, mint a bruttó, akkor nem gondoltak-e arra, hogy itt valami hiba van, ami ellen tenni kellene. Az elnökhelyettes erre azt felelte, hogy a jövedelmi mutatókat ez nem befolyásolta, annyi történt, hogy az algoritmust, amivel a nettó bérből kiszámolják a bruttót, most pontosították.
És hogy értékeli a KSH válaszát a kutató?
Az eredeti elemzés szerzői közül Tátrai Annamária nyilatkozott a HVG-nek. Ő úgy kommentálta a KSH megállapításait: „Nagy örömmel vettük, hogy elindult a párbeszéd, és a KSH nyitott a további szakmai kommunikációra is.
Ugyanakkor a kutatói tájékoztató nem adott megnyugtató válaszokat számunkra: szakmai kérdéseink döntő többségére nem kaptunk választ: sem az okok, sem a revízió mikéntjére vonatkozóan.
„A jövedelemtorlódás 2018-tól jelentkezik, ezért a Covid alatti válaszmegtagadási arányt semmiképpen nem tartjuk elégséges magyarázatnak a 2018-2021 közötti időszakban mindvégig jelentkező jelenségre” – tette hozzá. Azt pedig, hogy a KSH szerint véletlen, hogy a kiugró adatok épp a szegénységi küszöb fölött helyezkedtek el, úgy értékeli: elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy a küszöb fölött jövedelemtorlódás alakuljon ki. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a revízió utáni adatok megvizsgálásához még időre van szükség, úgyhogy erről csak későbbre ígért részletes nyilatkozatot.
Arról is megkérdeztük, miután a KSH korábban jogi lépésekkel fenyegetett, hogy tényleg történt-e ilyen. Mint elmondta, „nincs tudomásunk arról, hogy eljárást indítottak volna ellenünk”.
Nyitókép: Túry Gergely
