Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Rendes körülmények között nem lenne a hét egyik legjobban várt sajtótájékoztatója a jövedelmi szegénységi adatok revíziójának bemutatása, de olyan botrány lett ebben az ügyben, hogy most nagyon kíváncsian várhattuk, mit mondanak a KSH vezetői. Igaz, azt külön hangsúlyozták, hogy „a felülvizsgálatot előre tervezetten, a sajtóban ebben a témában megjelent hírektől függetlenül hajtotta végre a hivatal”. Pedig a hírekben nem kis vádakról volt szó.
Idén tavasszal ugyanis Tátrai Annamária, az ELTE és Gábos András, a Tárki kutatója állt elő azzal: 2017 óta olyan szegénységi adatokat közölt a KSH, amelyek felvetik a szakmai tévedés, vagy a manipuláció lehetőségét. Mint írták,
- épp akkor, amikor óriásit javuló számok kezdtek érkezni a szegénységről, rengetegen csúsztak be pont a szegénységi küszöb feletti 100 eurós sávba,
- a felmérésben részt vevő egyfős háztartások hetede hét tizedesjegyre pontosan ugyanannyi nettó jövedelemhez jutott hozzá, és az értéknek semmi köze nem volt sem a minimálbérhez, sem az öregségi nyugdíj vagy a közmunkás-minimálbér összegéhez, ami még csak-csak magyarázhatta volna az egyenlőséget,
- ráadásul a statisztikában szereplő öregségi nyugdíjasok 52 százaléka olyan háztartásban él, ami az adatbázis szerint pénzt kapott vissza a NAV-tól,
- 2020-ban pedig az összes ember közül, aki szerepelt az adatsorban, 28 százalék magasabb nettó jövedelmet kapott, mint amennyi a bruttója volt, annyi pénzt utalt vissza nekik az adóhivatal (a NAV erre megerősítette, ami nyilvánvaló volt: ilyen legfeljebb elszigetelt esetekben történhet meg, az ország negyedével biztosan nem).
Miután az első tanulmány áprilisban megjelent, a KSH áltudományosnak nevezte azt, és jogi lépésekkel fenyegette meg azokat, akik rontják az intézmény hírnevét. Eközben viszont nem adott magyarázatot arra, hogyan jöhetett ki ilyen adat, de revíziót ígért. Ez történt meg mostanra.
És kihozták azt: 2023-ban még kevesebb embert is fenyegetett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés, mint az eredeti számok szerint, 0,9 százalékponttal jobb lett a mutató.
Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese arról beszélt: eddig is megbízhatóak voltak a számok, de a felülvizsgálat után még precízebbek lettek. Mint mondta, a népszámlálás adata és „a felhasználóktól érkezett észrevételek” figyelembe vételével finomhangolást végeztek. Pontosították a bruttósítási algoritmust, hogy ne legyen a nettó és a bruttó jövedelmek között ellentmondás.
Így jött ki az, hogy az újraszámolt adatok szerint 2018-ban 1,1 százalékponttal nagyobb volt a szegénységgel fenyegetettek aránya, mint ahogy eddig kalkuláltak. 2020-ban 0,2, 2021-ben 0,3 százalékponttal magasabb az új szám, mint az eddigi, 2019-ben és 2022-ben nem változott, 2023-ban pedig 0,9 százalékponttal csökkent.
Hibahatáron túli változást három ponton mutattak ki: épp a relatív jövedelmi szegénységet becsülték alul 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben, 1,7, 1,6, valamint 1,4 százalékponttal.
Arról, hogy a jövedelemeloszlásban – ahol százeurós sávokban adják meg a jövedelmet, és rendkívül sokan csúsztak be az eddigi verzióban a szegénységi küszöb fölötti sávba – azt mondta: szakmailag helytelen, és a módszertan nem engedi meg, hogy ennyire szűk sávokat adjanak meg. De ha már ilyen ábrák terjedtek el a sajtóban, akkor átszámolták ezt is, és most már nem látszanak kiugró adatok a szegénységi küszöb környékén.
Azt is megismételte, hogy szerinte a Válasz Online-on a tavasszal megjelent állítások áltudományosak. A kérdésre, hogy minek volt köszönhető a szegénységi küszöb környékén kiugró szám, azt válaszolta: egy év egy alindexének egy kiugró értékéről beszélünk.
Az egy véletlen volt, hogy az a kiugró érték a szegénységi küszöb közelében helyezkedett el
– mondta. „Olyan típusú manuális belenyúlás, mint amit önök feltételeznek, nem lehetséges – tette hozzá.
A HVG kérdésére, hogy hogyan lehetett a felmérésben részt vevő egyfős háztartások hetedének hét tizedesjegyre ugyanakkora a nettó jövedelme, azt mondta: épp 2021 volt a problémás év, a Covid idején a kérdezőket sokan nem engedték be az otthonukba, úgyhogy ott alacsony válaszadási hajlandóságot kellett inputálási eljárással javítani, azaz kiegészíteni az adatokat, de ezek a végeredményt nem befolyásolták szerinte.
Arra a kérdésünkre pedig, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy néhol az jött ki, hogy az emberek negyedének magasabb a nettó jövedelme, mint a bruttója, azt válaszolta: a mutató értékét ez nem befolyásolta, egy algoritmussal bruttósítottak a nettó bérből, amit most pontosítottak.
