Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Valami nagyon furcsa dolog történik a szegénységi statisztikákban. Az egész ott kezdődött, amikor áprilisban kiderült, hogy rengetegen csúsztak be pont egy hajszállal a szegénységi küszöb feletti 100 eurós sávba. A Válasz Online most bemutatta a kutatás folytatását: ha a hivatalos statisztikába a jó adatok kerültek, akkor az adóhatóság az ország legnagyobb, a nyugdíjasokat segítő jótékonysági szervezete.
Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója eredetileg arra a furcsa jelenségre bukkantak rá, hogy a jövedelmi statisztikákban szereplő háztartások feltűnően nagy része került éppen egy kicsivel a szegénységi küszöb fölé azokban az években, amikor ugrásszerűen javulni kezdtek a szegénységi adatok. Elég látványos ez a 100 eurós jövedelmi sávokat nézve:
A szegénységmutató a hivatalos statisztikában
Tátrai Annamária (ELTE TÁTK) – Gábos András (TÁRKI)
Ráadásul a felmérésben részt vevő egyfős háztartások hetede, 316 ember hét tizedesjegyre pontosan ugyanannyi nettó jövedelemhez jutott hozzá, és az értéknek semmi köze nem volt sem a minimálbérhez, sem az öregségi nyugdíj vagy a közmunkás-minimálbér összegéhez, ami még csak-csak magyarázhatta volna az egyenlőséget.
De akkor mi történt? Az öttagúra kibővült kutatócsoport megnézte ennek a 316 embernek az adatait, és jött a második meglepetés: kiderült, hogy mind a 316-an nyugdíjasok. Az is látszott, hogy a bruttó jövedelmük jelentősen eltért egymástól, sőt, jellemzően a szegénységi küszöb alatt maradt – ehhez képest nettóban pontosan ugyanannyi jövedelmük volt, a szegénységi küszöb fölött.
Ez úgy történhetett, hogy a 316 ember közül 307-nek a nettója magasabb volt a bruttónál. Méghozzá úgy, hogy az adatbázisba az került be: nemhogy nem vontak le tőlük pénzt, de a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól még kaptak is negatív adóként – volt, aki csak 2993 forintot, volt, aki 650 ezret.
Majd a vizsgálatot kiterjesztették az összes nyugdíjasra, akinek az adata bent van a statisztikában. És kiderült: az öregségi nyugdíjasok 52 százaléka olyan háztartásban él, amely az adatbázis szerint pénzt kapott a NAV-tól, az egyedül élő nyugdíjasoknak pedig a 64 százalékára igaz ez (és nem is kevés emberről van szó, 1664 nyugdíjas közül 1064-ről). Az pedig már csak hab a tortán, hogy a nyugdíjasoknak alapesetben semmi dolguk nincs is a NAV-val, hiszen a nyugdíj adómentes, csak akkor kell adózniuk, ha nyugdíj mellett dolgoznak is.
A következő lépésben megnézték ezt a teljes mintára: 2020-ban az összes ember közül, aki szerepelt a jövedelmi statisztikában, 28 százalék magasabb nettó jövedelemmel rendelkezett a hivatalos adat szerint, mint amennyi a bruttója volt, mert pénzt kapott a NAV-tól.
Természetesen ezután megkérdezték az adóhivatalt, akik megerősítették, ami egyébként is nyilvánvaló: nem fordulhat elő tömegesen az, hogy valaki több adó- és járulék-visszatérítést kap, mint amennyit befizetett. Elvben lehetséges, hogy ez megtörténjen, de csak akkor, ha valaki egy évben túlfizeti az adóját, majd a következőben nincs keresete. Ez elszigetelt eset, míg 2014 és 2021 között a mintában 11-30 százalék azoknak az aránya, akikkel ez történt.
Miután az első tanulmány áprilisban megjelent, a KSH áltudományosnak nevezte azt, és jogi lépésekkel fenyegette meg azokat, akik rontják az intézmény hírnevét. Eközben viszont nem adott magyarázatot arra, hogyan jöhetett ki ilyen adat, de revíziót ígért.
