Rossz irányt vett, de még alacsony maradt az infláció

A februári 1,4 százalékoshoz képest nőtt az infláció, de még így is látványosan alacsony maradt.

A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a márciusi adatait, ezek szerint 1,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban.

Egy hónap alatt, februárról márciusra 0,4 százalékkal nőttek az árak.

Részletesen a következőképp jött ki az adat:

• az élelmiszerek ára átlagosan pont ugyanakkora, mint tavaly ilyenkor volt,
• az alkoholos italok és a dohány 5,5 százalékkal drágult,
• a háztartási energia ára 4,3 százalékkal nőtt,
• a szolgáltatásoknál 4,1 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,7 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 1,4 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 0,5 százalékkal még olcsóbb is lett.

A március legfontosabb, az árakat is alaposan befolyásoló eseménye a nemzetközi energiaválság és az arra adott magyar árkorlátozás volt. A friss statisztika szerint a benzinár 3 százalékkal van a tavaly ilyenkori szint alatt. Ezen a ponton nagyon fontos a módszertanról írni és egymás mellé tenni a dátumokat, mert enélkül furcsák lehetnek a számok.

Tavaly márciusban, amihez a mostani számokat hasonlítjuk, egy liter 95-ös benzin átlagos ára 604 forint volt, ugyanennyi gázolajé 620. Idén március 1-jén, egy nappal az után, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, ennél olcsóbb, 565, illetve 590 forint volt ez a két ár, onnan kúsztak fel 9-ére 585, illetve 629 forintra – majd tizedikétől jött a védett ár, 595, valamint 615 forintos maximumon. A KSH munkatársai minden hónapban 1-je és 20-a között gyűjtik össze az adatokat, amelyekből aztán kiszámolják az inflációt, vagyis most olyan számot látunk, amelyekhez az árak egyik fele még csak az árrobbanás eleji állapotot mutatja, a másik fele a védett áras korszakot.

Szintén bekavar a módszertan az energiaáraknál, ahol összességében 4,3 százalékos emelkedés látszik, a vezetékes gáz ára pedig ezen belül 7,9 százalékkal nőtt. Alapesetben most kellene látszania annak a többletfogyasztásnak, amit a januári hideg okozott, mert a KSH kéthavi csúszással kapja meg a fogyasztási adatokat (és emlékezetes, a rezsicsökkentés részleges elengedése óta ez alapján számolnak, minél többen csúsznak ki a csökkentett rezsit biztosító fogyasztási korlátból, annál nagyobbra jön ki az infláció), csakhogy a kormány rezsitámogatást osztott, a statisztikai hivatal pedig ezt is beépíti az infláció számításába. Ahogy azt bemutattuk, ez módszertanilag problémás – hiszen valójában olyan, mint ha egy üzlet levásárolható ajándékkupont adott volna, az sem szerepel az inflációban –, és az is kiderült, hogy annyival nem nőtt a fogyasztás, mint amennyivel a kormány januárban számolt. Így pedig az MNB azt jelezte előre, hogy az egész számítási módszer még jobban csökkenti is az inflációt, mint amennyivel a hideg megnövelte.

Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb eleme az volt az infláció csökkenésében, hogy az élelmiszerek világpiaci árai estek. Ebből a szempontból nem sok jót ígér az iráni háború, főleg ha elhúzódik (bár most épp megnyugvás van), de a márciusi magyar kiskereskedelmi árakat ez még nem befolyásolhatta komolyan. És persze itt van az árrés szabályozása is, ami szintén lefelé viszi az árakat. Az élelmiszerárakban most stagnálást mért a KSH, ráadásul úgy, hogy ha ebből kivesszük a vendéglátás árait, akkor azt látjuk, hogy a bolti árak 3,2 százalékkal csökkentek is.

A forint is nagyot esett a háború kitörésekor, igaz, azóta visszaerősödött. Ez leginkább a tartós termékek árát befolyásolhatja – de akkor, ha hosszabb távon maradna rossz a helyzet. Egyelőre sokkal inkább az látszik az árakban, amilyen erősödése 2025-ben volt a forintnak, hiszen most azokat az árukat adják el, amelyeket a nagykereskedőktől még a pár hónappal korábbi, viszonylag erős árfolyam mellett szereztek be a boltok. A járművek 3,1, a bútorok és a háztartási cikkek 1,7 százalékkal voltak drágábbak a tavaly ilyenkorinál, az elektronikai áruk mindössze 0,3 százalékkal drágultak.

Most érnek be, legalábbis az inflációs adatban mindenképp, a tavaly tavaszi, kormányzati nyomásra vállalt, önkéntesnek nevezett ár- és díjkorlátozások. A „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű sor, ahova a banki díjak is tartoznak, tavaly az év első két hónapjában drágultak nagyot, most már a 2025. tavaszi díjbefagyasztás utánihoz hasonlítjuk az idén márciusi szintet, ahhoz képest egyetlen ezreléket sem változtak az árak. A telefon- és internetdíjaknál hasonló a helyzet, ott a magasabb bázishoz képest 3,9 százalékos a növekedés. A kivétel a gyógyszerek és a dohányáruk, azok tavaly áprilisban drágultak egy nagyot, úgyhogy most az látszik, hogy 6, illetve 7,2 százalékkal vannak a 2025. márciusi fölött.

A háború előtt a szolgáltató szektor okozta a legnagyobb inflációs meglepetést idén, annyira alacsony volt az év eleji átárazás – januárban és februárban is csak 0,4 százalékos egyhavi áremelkedést mért a KSH. Ezúttal februárhoz képest 0,2 százalékos volt az újabb havi drágulás, ennek nagy részét a teherszállítás áremelkedése okozta, ami februárról márciusra 5,5 százalékkal drágult.

A következő idők nagy kérdése természetesen az lesz, hogy hova fajul az iráni háború és az energiaválság, a most bejelentett tűzszünet tényleg tartós lesz-e, valamint az, hogy akárki is nyeri a magyar választást, mit kezd a benzin védett árával és az élelmiszerek árrésének szabályozásával – hosszú távon egyik sem tartható. A Magyar Nemzeti Bank a márciusi Inflációs jelentésében módosította az előrejelzését, az eddig várt 3,2 helyett már 3,8 százalékos áremelkedést prognosztizál éves átlagra, vagyis biztosra veszi, hogy az év vége felé látunk majd még 4 százalék fölötti számokat is.