Hol van egyáltalán keresnivalója a politikának a startupok körül?
A startup-lét általában nem igényli az állami beleszólást, de van néhány pont, ahol kifejezetten szüksége van rá, vagy ahol a politika közvetlenül kihat a működésére. Ilyen a finanszírozás, a biztonságos befektetői környezet megteremtése, az adózás és a jogi szabályozás.
Az elmúlt években ezen a területen voltak sikerek, amelyek csökkentették a lemaradásunkat (például a konvertálható kölcsön szabályozása, a startup alkalmazotti tulajdonszerzés megkönnyítése). Voltak területek, ahol láttunk pozitív lépéseket, de sosem jutott rá elég erőforrás – ilyen maga a startup-szektor finanszírozása.
És sajnos voltak olyan témák, ahol a politika kifejezetten nehezítette a pályát: a külföldi tőkebefektetések szabályozása például jelentős mértékben rombolta a hazai cégek megítélését a nemzetközi befektetők előtt. Az ország sok külföldi befektetőnél került feketelistára, ami a hazai felvásárlásokat és a tőkebevonásokat egyaránt ellehetetlenítette.
Mit várok az új kormánytól?
Kiszámítható és megbízható befektetői környezetet. A nemzetközi és európai standardok szerinti működés alapfeltétel. Ennek egyaránt része az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az euró bevezetése felé tett érdemi lépések, a külföldi tőkebefektetés szabályozásának azonnali észszerűsítése, és egy tudatos, kiszámítható nemzetközi gazdaságpolitika. A pénzügyi világot, a gazdaságot és a befektetéseket a bizalom mozgatja. Ehhez pedig fegyelmezett, korrekt, konzisztens működés kell.
"Fund of Funds" modell a direkt állami osztogatás helyett. Azt várom az új vezetéstől, hogy találjon olyan modelleket, ahol a piaci és az állami szereplők nem versengenek, hanem kooperálnak. Az állam ne akarjon közvetlenül startupokba befektetni és "győzteseket kiválasztani", e helyett az állami és uniós forrásokat független, piaci alapon működő startup inkubátorokon és kockázati tőkealapokon keresztül (Fund of Funds modell) ossza el, amelyek a saját tőkéjüket is beleteszik, és kizárólag üzleti alapon hoznak döntéseket. Van több olyan befektetőcsapat az országban, amely már bizonyított – őket érdemes segíteni, „felhangosítani”.
Az állam mint első megrendelő. A startupoknak nem csupán tőkére, hanem az első fizető ügyfelekre van a legnagyobb szükségük. Az állam tegye lehetővé a fiatal, innovatív cégek számára a közbeszerzéseken való rugalmasabb részvételt. Ha a közigazgatás, az egészségügy vagy az oktatás elkezdi használni a hazai innovációkat, azzal olyan piaci validációt ad a cégeknek, ami ezerszer többet ér egy újabb állami támogatásnál. Ezt szolgálhatja az innovációs közbeszerzési keretek kötelezővé tétele is.
XXI. századi, digitális bürokrácia (észt modell). A cégalapítás, a külföldi tehetségek vízumügyintézése, vagy a startup részvényesi programok adminisztrációja legyen teljesen digitális, angol nyelven is elérhető és zökkenőmentes.
https://hvg.hu/kkv/20251125_Balogh-Petya-STRT-nyilvanos-kibocsatas-tozsde-reszveny
Mit várok Európától?
A remélt hazai változások mellett kulcsfontosságú az uniós környezet fejlődése is. Az "EU Inc" nevű új európai terv lényege, hogy a kontinens startupjai ne valamelyik kiválasztott ország egyedi jogrendjében induljanak útjukra, hanem egy közös, páneurópai cégformában.
Ez határokon átívelő, országfüggetlen jogi és gazdasági kereteket adna, egységesítve az európai kockázati tőkepiacot. Ez hatalmas lépés lenne a globális versenyképességünk érdekében. Azt is remélem, hogy a digitális függetlenedés és az Amerikáról való leválás keretében több EU-s figyelem, segítség és finanszírozás jut majd az európai techcégeknek, startupoknak és kockázati befektetőknek. És ami talán még fontosabb – több lehetőség a kontinens digitális startupjainak.
Miben kell változnia a hazai startup szektornak?
Magyarország egyik nagy kihívása, hogy bár több területen is vannak világszintű szakembereink, kutatóink és mérnökeink, a zseniális ötletekből a legritkább esetben lesz a piacon sikeres cég – főleg nem Magyarországon. Ahhoz, hogy ez javuljon, szerintem a következő területeken kell változtatnunk:
Az egyetemi bürokrácia lebontása. A tudományos áttöréstől a piaci sikerig vezető utat le kell aszfaltozni. Az egyetemi szellemi tulajdon és az úgynevezett spin-off (kiválásos) cégalapítások szabályozását drasztikusan egyszerűsíteni kell, hogy a kutatók motiváltak legyenek kilépni a piacra. A kutatói és a vállalkozói életpálya-modell nem kompatibilis, és talán sosem lesz az. Több tudásátadás és új modellek kellenek, amikben a vállalkozók és a kutatók hatékonyan együtt tudnak működni és közös sikereket elérni.
A brain gain, az agyelszívás megfordítása. Önmagában a pénz nem elég. Mentalitás, tudás és példaképek is kellenek. Az új, reményteljesebb politikai klímában célzott programokkal kell hazacsábítani a Londonban, Berlinben vagy az Egyesült Államokban dolgozó magyar szakembereket, exfoundereket. Olyan műhelyekre van szükség, ahol azok adják át a tudást, akik nem csak könyvből ismerik a piacot, hanem megjárták a hadak útját.
Mit érdemes megtartani abból, ami most van?
Bár a hazai ökoszisztéma eredményei ma még gyakran "kicsik, savanyúak és sárgák", igazságtalan lenne elvitatni, hogy rengeteg kiváló szakember küzd nap mint nap – köztük mi magunk is – a szektor és a cégek exportképességének fejlesztéséért.
Jó lenne a kormányváltás hevében nem kidobni mindent és nulláról indulni, hanem az új, tisztább keretek között megerősíteni azt, ami már működik, és bátran újra gondolni azt, ami nem. A mi célunk a STRT Holding Nyrt.-nél az, hogy mozgósítani tudjuk a magántőkét, mert egy jól működő ökoszisztéma fenntartása elképzelhetetlen kizárólag közösségi pénzből. Amivel viszont mi is küzdünk: látjuk a fantasztikus piaci lehetőségeket, de egyszerűen nincs elég pénzünk többet cselekedni, mert tőzsdei cégként is alulfinanszírozottak vagyunk a bennünk rejlő potenciálhoz képest.
https://hvg.hu/360/20260413_valasztas-velemeny-gazdasag-jaksity-gyorgy-kozgazdasz-concorde
