Március végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) 3,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg részletes jelentésében az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Márciusban, egy hónap alatt a központi alrendszer 1,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárt. A márciusi – illetve az első három havi halmozott – hiány brutálisan magas. A költségvetési törvény a teljes évre 4,22 ezer milliárd forintos hiánnyal tervez,
tehát az év első három hónapjában összejött a teljes évi terv 80,6 százaléka.
Igaz, a kormány informálisan 5 ezer milliárd forintra emelte a hiánycélt még novemberben – ezt azonban szokás szerint a változtatást nem vezettette át a költségvetési törvényen az Országgyűléssel. Az első három havi 3,4 ezer milliárd forintos hiány ugyanakkor az emelt, 5 ezer milliárd forintos célnak is 68 százaléka, ami igen távol áll az időarányos teljesüléstől.
A legnagyobb lyuk a legtitokzatosabb
A részletes jelentés alapján a hiány elszállásának oka nem a bevételi oldalon keresendő, bár kisebb elmaradások megfigyelhetőek több adónemnél. A probléma a kiadási oldalon állt elő: ezek összességében az éves törvényi előirányzat 32 százalékára teljesültek már március végére.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,7 ezer milliárd forint kiadás teljesült, ami több mint kétszer nagyobb az előző év azonos időszakának kiadásánál. És a teljes évi előirányzat 42 százaléka.
Ezek a minisztériumok és egyéb, önálló fejezettel rendelkező állami szervek alá tartozó tételek, például a „kormányzati kommunikáció” és a „kiemelt állami rendezvények” finanszírozása a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezeti kezelésű előirányzata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök propaganda, plakát, Ukrajna
HVG / Fazekas István
Az NGM jelentése nem részletezi, hogy a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon belül melyikre mennyi pénzt költött a kormány. A jelentés nyolc tételt tekint kiemelésre méltónak 895 milliárd forintos összkiadással. A legnagyobb ezek közül 295 milliárd forinttal a „Normatív finanszírozás (köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás, hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás, illetve szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő célelőirányzatok).”
Tehát a jelentés alapján 1,8 ezer milliárd forintról nem világos, mire ment el.
Hiányoztak az uniós utalások
Hatalmas lyukat ütött a költségvetésen az uniós programok, pontosabban az uniós támogatások hiánya. Az uniós programok bevételei mérlegsoron 2026. március végéig 377,7 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az éves törvényi előirányzat (1,9 ezer milliárd forint) 19,9 százalékát teszi ki.
Az uniós programok kiadásai mérlegsoron ugyanakkor 2026. március végéig 613,7 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami a törvényi előirányzat (2761,2 milliárd forint) 22,2 százalékos teljesítését jelenti.
Tehát az uniós programok deficitje az első három hónapban 236 milliárd forint volt.
Ezek a programok jellemzően utófinanszírozottak, vagyis a támogatásokat a tagállami költségvetések kifizetik a kedvezményezetteknek, aztán kiküldik a számlákat Brüsszelbe. Mivel Magyarország számára a források jelentős része a jogállamisági vita miatt elérhetetlenek, a hazai költségvetés saját kontójára futtatja az érintett programokat.
Vitte a pénzt az osztogatás
A kiadási oldalról kiemelhető még, hogy költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első három hónapjában 2,8 ezer milliárd forint kiadás teljesült, ami 30 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának kiadásainál. Nem mellesleg az éves törvényi előirányzat 39 százaléka.
A kiadásból 1,9 ezer milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. Ez tartalmazza a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek részére kifizetett 2026. évi szolgálati juttatás („fegyverpénz”) összegét is.
A választási osztogatásnak tekinthető lépések közül nem csak a „fegyverpénz” terhelte a költségvetést.
A lakástámogatásokra fordított kiadások összege március végéig 148,2 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 111,8 milliárd forinttal teljesült magasabban az otthontámogatásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt.
A 13. havi nyugdíj kifizetésére a nyugdíjkassza 532 milliárd forintot kapott a büdzséből. A 14. havi nyugdíj kifizetésére nincs címzett támogatás a nyugdíjkassza részére.
13. havi nyugdíj Postás dupla nyugdíjat kézbesít egy nőnek a főváros XIII. kerületében 2023. február 8-án.
MTI / Bruzák Noémi
Az adóbevételek teljesültek, de nem szárnyaltak
A Fidesz választási, hangulatjavítónak szánt intézkedései közé sorolandó a személyi jövedelemadóban nyújtott kedvezmények kiterjesztése, a családi kedvezmény duplázása, a többgyerekes nők mentességének fokozatos bevezetése. Az szja bevétele 2026 első három hónapjában 1,3 ezer milliárd forint volt, 95,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél, a növekedés mértéke azonban elmarad az átlagkeresetek 10 százalék közeli emelkedésének mértékétől.
Egyéb adónemeknél is megfigyelhető némi elmaradás, illetve, hogy azok nem a várható mértékben nőttek. Mármint a költségvetéskor vélelmezett gazdasági növekedés indokolta módon – minthogy a költségvetést 4,1 százalékos növekedéssel tervezték, miközben a gazdaság még mindig inkább csak stagnál.
A társasági adó bevétele például csak az éves terv 18,2 százalékára teljesült március végéig – 2025 első három hónapjában a teljesülés 20,2 százalékos volt.
Pénzügyi tranzakciós illetékből az év első három hónapjában 146,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 1,4 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi összegtől.
Az első negyedévben általános forgalmi adóból 1,99 ezer milliárd forint folyt be, az egy évvel korábbinál 75,1 milliárd forinttal több. Az áfa a költségvetés bevételi oldalának legfontosabb támasza, ehhez képest a bevétel növekedése 2025 azonos időszakához mérten alacsony, az éves terv teljesülése pedig valamelyest elmarad a 2025 első negyedévestől.
A kamatteher végre érdemben mérséklődött
A rendkívül magas első negyedéves hiányt a költségvetés úgy hozta össze, hogy egy nagyon fontos kiadási tétel jelentősen mérséklődött: az államadóssággal kapcsolatos kamatfizetésekre csak 807 milliárd forint ment el.
Állampapír reklámplakát
Túry Gergely
Ami persze hatalmas, még a büdzsé léptékén is jól látható összeg, ám jóval kisebb, mint a 2025 első negyedévi 1,56 ezer milliárd forint. Ami akkor ráadásul az egész éves összeg 37 százalékát tette ki, míg az idei első negyedéves kifizetés az éves terv 24 százaléka.
Nincs tehát már szó arról, hogy az év elején koncentrálódó kamatfizetések borítanák meg a költségvetést.
Ez a kamatok mérséklődésének köszönhető, különösen ami a lakossági inflációkövető papírokat illeti.
