Négy nappal az országgyűlési választások előtt látszik majd: jobban csökkenti a rezsitrükközés az inflációt, mint amennyivel a hideg január megemelte

Négy nappal az április 12-i országgyűlési választások előtt jön majd ki a statisztika a márciusi inflációról, és a furcsa számítási módszer miatt ebben látszana majd meg a januári hideg miatti nagyobb gázfogyasztás hatása. Csakhogy a kormány közbelépett, utólagos támogatást adott, a KSH pedig úgy építette be ezt a módszertanba, hogy szintén az április 8-án érkező inflációs statisztikában látszik majd először a hatása.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett Inflációs jelentésében bemutatta a saját számítását arról, hogy mindez hogyan befolyásolhatja az inflációt. És arra jutott, hogy a rezsitámogatás, valamint annak az elszámolása egy kicsit még jobban is csökkenti majd az áremelkedés mutatóját, mint amennyivel a januári többletfogyasztás megnövelte.

Nézzük, hogy jött ez ki!

A szokatlanul hideg január miatt az MNB becslése szerint 25 százalékkal nőtt meg a lakossági gázfogyasztás a 2020 és 2025 közötti átlaghoz képest – ez nem hivatalos fogyasztási adat, a jegybank abból becsülte így, hogy általában 1 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet 40 millió köbméterrel több földgáz felhasználását hozza. Ha a számítás precíz, akkor a korábbi 8,8-ról 11,6 százalékra nőtt a vezetékes gáz fogyasztásában a csökkentett rezsit biztosító fogyasztási korlát fölötti gáz aránya.

Itt kell visszamenni a 2022-es kiindulópontra. Akkor a rezsi addigi árbefagyasztását részben elengedte a kormány, a KSH-nak pedig ki kellett találnia valamit, hogyan mérheti az új szabályok szerint számolt gáz- (és áram)árat. A kormány azt találta ki, hogy egy adott fogyasztási korlát alatt a csökkentett ár marad, afölött viszont a vezetékes gáz esetében nagyjából hétszeres árat kell fizetni.

A KSH erre reagálva úgy kezdte el számolni az árat, hogy egy külön terméknek vette a korlát alatti és egy másiknak az afölötti gázt, és hónapról hónapra átszámolta, hogy melyikből mennyi fogyott. Ez nagyon sok vitára adott alapot, hiszen semelyik más terméknél nem számított az infláció kalkulálásakor, hogy mennyi fogyott belőle (szakmaibban: az infláció nem mennyiségi, hanem árindex), és így jött ki az, hogy amikor több gázt használtunk, akkor a statisztikában nagyobbnak tűnt ennek az – egyébként valójában változatlan – ára.

https://hvg.hu/gazdasag/20260203_rezsistop-reszletszabalyok-villany-gaz-jovairas-mikortol-kinek-ebx

És hogy még egy csavar legyen benne: nem azonnal, hanem két hónap késéssel. A KSH ugyanis a fogyasztási adatokat úgy kapja meg, hogy a 12 havi mozgóátlagában mindig a kettővel korábbi hónap adata a legfrissebb. Emiatt volt tavaly az, hogy a májusi hideg miatt drágulás a júliusi inflációban látszott meg (mindenki pechére az idei év eleji inflációkövető adóemelést pont ez alapján számolták ki), és ezért van az is, hogy idén a januári extra gázfogyasztás a márciusról szóló inflációs számban látszik majd.

Ez után jött a kormány beavatkozása a januári hideg miatt, a KSH pedig úgy döntött, hogy ennek az árcsökkentő hatását is beépíti az inflációba, méghozzá úgy, hogy márciustól a havi diktálás alapján fizető fogyasztók támogatása jelenik meg a számban, májusról pedig azoké, akik éves vagy hőmérsékletfüggő elszámolással fizetnek. Korábban ezt is részletesen bemutattuk, hogy a statisztikai elszámolása miért problémás: a rezsistopnak nevezett intézkedés valójában nem érinti a lakossági energiaárakat, az állam az MVM-en keresztül egy utólagos támogatást nyújt. A januári fogyasztás függvényében egy jóváírást kaptak az érintettek, amelyet a későbbi fogyasztásaikkal kvázi levásárolhatnak – ez olyan, mint ha levásárolható ajándékkupont adna egy bolt, az nem szokott megjelenni az inflációban.

Az MNB úgy számol: ha nem avatkozott volna be a kormány, akkor 0,2 százalékponttal lett volna nagyobb márciustól az infláció, egész egy éven át, amíg ki nem fut ez a hatás a 12 havi bázisból. Így viszont az állami közbelépés és a KSH arra adott reakciója még 0,2 százalékpontnál is többel csökkentik az áremelkedés statisztikáját. Igaz, a teljes dezinflációs hatás a teljes fogyasztóiár-indexre számolva nem fogja elérni a 0,1 százalékpontot.

A kedvezményben szintén érintettek a távfűtést használó háztartások. Az MNB úgy számol, hogy az ő esetükben egy hónapig tartó, 0,0-0,1 százalékpontos dezinflációs hatása lehet ennek a számításnak. A villamos árammal fűtő háztartások is kapnak kedvezményt, viszont ezt a technikát annyira kevés helyen használják, hogy az a teljes inflációs mutatót nem fogja érdemben befolyásolni a jegybank számítása szerint.

https://hvg.hu/gazdasag/20260326_mnb-inflacios-jelentes-inflacio-arak-dragulas-gdp-novekedes