Az elmúlt hét egyedi hírei – a Citigroup brókerüzletágának értékesítése vagy a Deutsche Bank profitfigyelmeztetése - jól jellemzik a helyzetet: az emelkedő napokon a remény élteti a befektetőket, de a tények, az eredmények egyre-másra romló helyzetet jeleznek és vetítenek előre. Mire figyeljünk a héten?
A második világháború óta nem látott recesszió, legalább 11 millió munkanélküli, százmilliárdokat felemésztő bankválság és soha nem látott mértékű költségvetési deficit – ezzel a gazdasági örökséggel kell megbirkóznia az Egyesült Államok ma hivatalba lépő elnökének. Barack Obama gondosan előkészített válságtervvel költözik a Fehér Házba, a "változás embereként" ugyanakkor pontosan tudja, hogy a körülmények bármikor felülírhatják saját válságstratégiáját.
Emelkedéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók kedden, miután az előző nap csökkentek.
Magyarország kijevi nagykövetsége külgazdasági irodájának nincs értesülése arról, hogy az ukrán gázszállító, a Naftogaz milyen módon indítja újra Magyarország felé a gázszállításokat - mondta el Kapitány Sándor irodavezető-helyettes kedden reggel.
A forint 287,50/80 forintra gyengült az euróval szemben kedden reggel a budapesti bankközi piacon, ez újabb történelmi rekordnak számít, ilyen magas forint/euró árfolyamot még sohasem jegyeztek.
Kedden hajnalban, közép-európai idő szerint 2 órakor megindult az orosz gáz Európa felé - erről maga Julija Timosenko ukrán kormányfő győződött meg a Gazprom központi diszpécsertermében. Az ukrán tranzitvezeték-rendszer megfelelő működési rendje közép-európai idő szerint 8 órakor áll helyre.
Még soha nem kellett ennyit fizetni a közös európai pénzért, az euró árfolyama ma délután elérte a 286,7-es szintet. Drágult a frank és a dollár is.
Magyarország példája alapján Ukrajnának évi átlagban 199 dollárt kellene ezer köbméterenként fizetnie az orosz földgázért - közölte hétfőn Bogdan Szokolovszkij, az ukrán államfő energiabiztonsági tanácsadója.
Lefelé mutató kockázatokat tartalmaz az Európai Bizottság hétfőn kiadott 2009. évi 1,6 százalékos GDP visszaesést jelző magyarországi prognózisa. Ez arra épül hogy idén 1,8 százalékkal csökken az Európai Unió gazdasága, az eurót használó országoké pedig átlagosan 1,9 százalékkal - tudta meg kormányzati forrásból az MTI.
Az euró gyengülésével párhuzamosan gyengültek a régiós devizák és a forint a bankközi devizapiacon hétfőn. Az MNB kamatcsökkentése nem okozott meglepetést.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 123,72 pontos, 1,02 százalékos csökkenéssel, 12 017,87 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 9,3 milliárd forint volt hétfőn, a vezető részvények az erősödő Richter kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.
A szlovák partner hivatalosan értesítette a Molt, hogy a felajánlott napi 1,5 millió köbméter földgázt fogadni szeretné, ha erre a technikai lehetőség biztosított.
Románia gazdasági minisztere szerint az idén 2,5 százalékkal nő a román GDP, a tavalyi 7,8 százalék után, míg a GDP-arányos államháztartási deficitben legfeljebb 2 százalék a cél. Adriean Videanu ugyanakkor megjegyezte, hogy felelőtlen kormányzati munkával 7,5 százalékot is elérhet a hiány.
Jóváhagyta az Európai Bizottság azokat a terveket, amelyeket Franciaország és Portugália terjesztett be a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt bajba került cégeik megsegítésére.
Az orosz gazdaság teljesítményének romlása miatt várhatóan a gáztermelés sem éri el a tavalyi mennyiséget, annak 2 százalékos csökkenése várható - közölte a JPMorgan elemzésében.
Julija Timosenko ukrán kormányfő hétfőn délután Moszkvába érkezett a Gazprom és az ukrán Naftogaz közötti szerződés aláírására, de közben Viktor Juscsenko elnök honlapján újabb alternatív javaslat jelent meg.
Havi fizetésüknek csak a felét kapják meg januárban az államigazgatási szféra alkalmazottai Kárpátalján.
Hozzávetőleg egymillió embert fenyeget a szegénység Ausztriában, miközben évről évre gyarapodik a gazdagok száma - derül ki egy szociográfiai felmérésből.
A cseh kormány hétfőn jóváhagyta azokat a feltételeket, amelyek alapján az állam eladhatja a Cseh Légitársaságot (CSA) - jelentette be Mirek Topolánek kormányfő a kabinet ülése utáni sajtóértekezleten Prágában.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A hétfői ülésen a tagok többsége az 50 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott, de emellett volt javaslat 75 és 100 bázispontos kamatmérséklésre is - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke a hétfői kamatdöntő ülést követően.
