A jegyzőkönyv

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. február 13-án 14 órakor jelenik meg.

A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette, így alakult ki a 10,0 százalékos kamat, amely most 9,5 százalékra módosult.

A monetáris tanács megítélése szerint a következő időszakban a középtávú céltól elmaradó infláció és jelentős mértékű gazdasági visszaesés várható. Az MNB most készülő prognózisa várhatóan a korábban várt 1,7 százaléknál is nagyobb gazdasági visszaeséssel számol az idei évre; a jegybank az esetleges adóváltozásokról, áfamódosításokról csak a tényleges lépések egészét ismerve tud véleményt mondani – jelentette ki a jegybank alelnöke.  A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt várhatóan újabb intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél eléréséhez - tette hozzá.

A jegybanki alelnök elöljáróban kifejtette, hogy a monetáris tanács döntését leginkább az utóbbi időszak folyamatai befolyásolták. Az, hogy az újabb várakozások szerint a GDP a korábbi véleményekkel szemben még jobban visszaesik, tovább romlottak az európai konjunkturális kilátások és a magyarországi infláció csökkenése is erőteljesebb a korábban vártnál.

A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására. Az elmúlt időszakban a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek, a pénzügyi közvetítő rendszer sokktűrő képessége javult. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik - áll a monetáris tanács indoklásában.

Karvalits Ferenc az ülést követően leszögezte, hogy a monetáris tanács szerint a monetáris kondíciók lazítása a jövőben csak olyan ütemben lehetséges, hogy az ne veszélyeztesse a magyarországi pénzügyi rendszer stabilitását és a tőkemozgást sem. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet.

Bár 2008-ban a fogyasztói árindex jelentősen mérséklődött, végig meghaladta a középtávú célként kitűzött 3 százalékos értéket, és az év utolsó hónapjától eltekintve kívül esett a +/-1 százalékos toleranciasávon is. Az éves átlagos infláció 2008-ban 6,1 százalék volt, a fogyasztói árindex azonban decemberben 3,5 százalékra csökkent.

Az infláció mértéke 2006 második felében lépett ki a toleranciasávból. 2006-2007-ben a magas áremelkedési ütemet jelentős részben a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó áremelő intézkedések idézték elő, ezzel szemben 2008-ban a magas inflációt főleg globális eredetű költségsokkok okozták, amelyek az év második felében mérséklődtek.

A célnál magasabb infláció kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy az élelmiszer- és nyersanyagárak 2008 közepéig rendkívül gyorsan, és előre nem látható mértékben emelkedtek. A monetáris politika késleltetve fejti ki hatását az inflációra, a 2008-as inflációs folyamatokra döntően a 2006-2007-es monetáris politika tudott hatást gyakorolni.

Az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésének inflációs hatását csak a monetáris kondíciók gyors és drasztikus szigorításával lehetett volna teljes mértékben ellensúlyozni. Erre egyrészt 2008 februárjáig az árfolyamsáv miatt nem volt lehetőség, másrészt a túlzott reálgazdasági költségek miatt a monetáris tanács nem is látta indokoltnak. A tanács a költségsokkok másodlagos hatásait elkerülendő szigorította a monetáris kondíciókat a közlemény szerint.

A 2008 őszéig lezajlott dezinfláció azonban még az előre nem látható sokkok hatásának kiszűrése után is lassabb volt a jegybank várakozásainál. Ennek egyik oka az volt, hogy 2007-ben az MNB még úgy vélte, a fiskális kiigazítás következtében csökkenő belföldi kereslet számottevően fogja mérsékelni az áremelkedés ütemét. A bekövetkezett kereslet-visszaesés csökkentette az inflációt, ennek mértéke azonban a vártnál kisebb volt. A potenciális növekedési ütem mérséklődését ugyan a jegybank folyamatosan jelezte, annak mértéke valószínűleg nagyobb volt a vártnál. Emiatt 2008 őszéig a kereslet visszaesése nem vezetett a gazdaság kihasználatlan kapacitásainak számottevő növekedéséhez, így a dezinflációs hatása is kisebb volt.

A vártnál lassabb dezinflációhoz a munkapiaci folyamatok is hozzájárultak. A fajlagos munkabérköltségek alapján a versenyszféra a bérezési döntéseknél nem alkalmazkodott elég gyorsan a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokhoz. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek tartósan magas inflációja a gazdasági szereplők inflációs várakozásait is magasan tartotta.

A monetáris tanács meglátása szerint a 2008 végén végbement dezinfláció folytatódni fog, és az inflációs cél már 2009-ben is teljesülhet. A monetáris tanács kitüntetett figyelmet fordít arra, hogy az infláció csökkenése tartós legyen. A testület szerint az árstabilitás fenntartását segítheti, ha a gazdaság szereplői a jövőben a jegybank inflációs céljával összhangban hozzák meg árazási és bérezési döntéseiket.

Karvalits Ferenc  a monetáris tanács döntését követően a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengülésére vonatkozóan hangsúlyozta: az MNB-nek nincs kijelölt, optimális forintárfolyam-szintje, a rendkívüli helyzetekben számítani lehetett a hazai valuta nagyobb árfolyammozgására. A monetáris politika hosszabb távon fordít csak figyelmet a forintárfolyam mozgásának hatásaira - húzta alá.

A jegybank alelnöke ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az MNB szakértői tárgyalnak a svájci nemzeti bank képviselőivel arról, hogy milyen pénzügyi instrumentumokkal lehetne a magyar pénzpiacon erősíteni, javítani a svájci frank alapú likviditást. A jegybank azért tartja ezt szükségesnek, mert a magyar bankrendszer nagy szereplői jelentős hitelállományát helyezték ki svájci frank alapon.

Piaci elemzők szerint a vártnak megfelelő mértékű volt az MNB 50 bázispontos hétfői kamatcsökkentése, a szakértők egyetértenek a jegybank értékelésével, miszerint a jelenlegi gyenge forint árfolyam mellett sem kerül veszélybe a kitűzött inflációs cél elérése, így folytatódhat a monetáris lazítás.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője elmondta: az 50 bázispontos csökkentés egybeesett a piaci konszenzussal, és ő maga is erre számított. A kamatdöntő ülésről kiadott közleményből véleménye szerint az derül ki, hogy a legutóbbi ülés óta a növekedési kilátásokkal kapcsolatban pesszimistábbá vált a jegybank, így a következő időszakra jelentős gazdasági visszaeséssel számol, miközben az infláció tovább javul.

Trippon Mariann szerint mivel a forint jelenlegi árfolyamszintje nem veszélyezteti az inflációs célt, az MNB arra törekszik, hogy amilyen gyorsan lehet lejjebb vigye az alapkamatot. Az elemző emlékeztetett arra, hogy az októberi 300 bázispontos emelésből - a hétfői csökkentéssel együtt - 200 bázispontot már "visszaadott" az MNB.

A CIB Bank elemzője úgy látja: az MNB arra helyezi a hangsúlyt, hogy a monetáris politika eszközeivel támogassa a növekedést. Ahhoz, hogy a hitelezési aktivitás újrainduljon, fontos, hogy a forintkamat olyan szintre kerüljön, ami már összemérhető egy devizahitel kamatkondícióival - fejtette ki Trippon Mariann, aki februárban újabb 50 bázispontos kamatcsökkentést vár, az év végére pedig 7 százalékos alapkamatot feltételez.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a vártnak megfelelő volt az MNB döntése. Az 50 bázispontos enyhítést egyrészt a rendkívül magas forintkamat, másrészt a gyorsan csökkenő infláció indokolja. A jelenlegi kilátások szerint 2009 elején már elérhető a kitűzött inflációs cél, ami azt jelenti, hogy bőven lehet tovább csökkenteni a kamatot, még a forint közelmúltban tapasztalt jelentős gyengülése ellenére is - fejtette ki az elemző. Megjegyezte, hogy a döntés nem okozott komolyabb kilengést a forint/euró árfolyamban.

A Raiffeisen Bank elemzője arra számít, hogy az MNB az első negyedévben nagy ütemben tovább csökkenti az alapkamatot, amely így március-áprilisra 8 százalékig csökken, az év végére pedig 6 százalékra süllyed.

Londoni elemzők szerint folytatni kell a kamatcsökkentést

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint is minden bizonnyal folytatódik a MNB pénzügypolitikai enyhítési kurzusa. Egyes citybeli vélemények szerint a forintnak a jelenlegi recessziós környezetben az tenne rosszat, ha a magyar jegybank szünetet tartana.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság globális feltörekvő piaci főközgazdásza a monetáris tanács hétfői bejelentése után azt mondta: sem a gazdaság, sem a piac nem ad túl sok időt az MNB-nek a további kamatcsökkentések szüneteltetésére. A gazdaságra és az árdinamikára egyaránt folyamatos, lefelé ható nyomás nehezedik, mondta a szakértő, hozzátéve: várakozása szerint mind a reálgazdasági, mind az inflációs adatok el fognak maradni azoktól a szintektől, amelyeket jelenleg az elemzők zöme és a magyar jegybank is vár.

Sueppel úgy fogalmazott: ha ilyen helyzetben egy központi bank nem csökkenti időben alapkamatát, annak monetáris alapállását a piaci szereplők félreértelmezhetik, úgy tarthatják, hogy az adott jegybank indokolatlanul feszes pénzügypolitikát űz.

A BlueCrest Capital Management vezető londoni elemzője februárban is "legalább" fél százalékpontos mérsékléssel számol. Hozzátette azonban: ha az MNB el akarja kerülni az árfolyamkilengéseket, akkor jó eséllyel még nagyobb mértékű kamatcsökkentéseket kell végrehajtania. A londoni szakértő ugyanakkor úgy véli: egyértelműen nagyobb kockázat a forint árfolyam-volatilitása szempontjából a további ütemes kamatcsökkentések elmaradása, mint az esetleges enyhítési szünet.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza is ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg, mondván: ha a piac rendkívül ingatag és kaotikus, az nem a megfelelő idő a kamatcsökkentésre, azonban viszonylag nyugodt piaci helyzetben az okozna aggályokat a piaci szereplők körében, ha a jegybank nem csökkentené kamatát. Ha ugyanis az MNB elmulasztja hozzáigazítani a kamatszintet a külső kondíciókhoz, az minden másnál nagyobb kockázatot jelent a növekedésre, tette hozzá az HSBC elemzője.

Sampson ennek alapján - stabilizálódó piaci körülmények esetén - a monetáris tanács következő, februári ülésére a most végrehajtott fél százalékpontosnál nagyobb kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tartott. Szerinte a mostani enyhítés mértéke is csak az elmúlt két hétben tapasztalt forintgyengülés miatt nem haladta meg a fél százalékpontot. Az HSBC londoni elemzője stabil piaci viszonyok közepette 5 százalékig süllyedő MNB-alapkamattal számol 2009 végén.

Idei első elemzéseikben a nagy londoni befektetési házak - a térség egészével együtt - meredeken tovább rontották a magyar gazdaság 2009-es növekedésére adott előrejelzéseiket, elsősorban a szintén erőteljesen romló euróövezeti kilátások miatt.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének új előrejelzése szerint például a cég közgazdászai most már azzal számolnak, hogy az euróövezeti gazdaság összkibocsátási értéke (GDP) az év egészében 1,8 százalékkal, ezen belül a fő exportpiacnak számító német gazdaság GDP-je 2,3 százalékkal csökken. Az eddigi előrejelzésekben 1,3 százalékos idei euróövezeti, illetve 1,4 százalékos német gazdasági visszaesés szerepelt.

Ebben a környezetben a Goldman Sachs londoni elemzői szerint Magyarországon a cég a korábbi prognózisokban szereplő 1,7 százalékos GDP-mínusz helyett immár nem kevesebb mint 4,2 százalékos egész éves teljesítménycsökkenés várható 2009-ben. A ház jövőre már növekedést vár Magyarországon, ennek ütemét is azonban az eddigi 1,3 százalékos jóslat helyett csak 0,6 százalékra valószínűsíti új elemzésében.
A GS az általa eddig is várt magyar recesszió mellett most már Csehországban és Lengyelországban is visszaesést jósol az idei évre.