A külföldi gyártók speciális hőszigetelő ablakai hazánkban is beszerezhetők. Néhány éve még a háromszoros üvegezésű ablakok is az újdonság erejével hatottak, ám újabban már négyrétegű nyílászárókat is kínálnak energiatakarékos házakba. A légréseket gázzal töltik ki, az ablakok hőátbocsátási tényezője nagyságrenddel kisebb, mint a hagyományos típusoké. A hőszigetelés mutatója az U-érték (korábban K-érték). Minél kisebb az U-érték, annál jobb hőszigetelő az ablak. 

Egyes gyártók marketingfogásként gyakran a hőszigetelt üveg kedvező U-értékét tüntetik fel a terméken, ám ez megtévesztő, mivel az ablak U-értéke az üveg és az ablakkeret függvénye. Vásárláskor az együttes U-érték legyen az irányadó!

Ha az egyes ablaktípusokat összehasonlítjuk, kiütköznek az óriási különbségek. A szimpla üvegezésű ablakok U-értéke 5,9 W/m2K, hőszigetelő képességük gyakorlatilag a nullával egyenlő. Az utóbbi 1-2 évtizedben épített lakóingatlanok többségében dupla üvegezésű ablakok vannak, U-értékük jellemzően 2,5-3 W/m2K - ezek a nyílászárók sem képesek a lakásban tartani a hőenergiát. A modern, hővédő üvegezésű ablakok U-értéke 1,1 W/m2K körüli, közelítenek az energiatakarékos szinthez, ám a legújabb típusok, a háromrétegű, illetve négyszeres üvegezésű nyílászárók jelentik a csúcsot a 0,6-0,8 W/m2K U-értékkel. Utóbbiak gyakorlatilag egy vastagon hőszigetelt falazat hőszigetelő képességével vetekednek! Szépséghibájuk: nagyon drágák.

Egy tervezési stádiumban lévő 300 négyzetméteres budapesti passzívház „bombabiztos” nyílászáróira 10-12 millió forint körüli összeget kell szánnia az építtetőnek. Egy 120 négyzetméteres új családi ház tulajdonosának is mélyen a zsebébe kellett nyúlnia: 2,5 millió forintot költött a kiváló hőszigetelésű ablakokra, ajtókra, a nyílászárók által foglalt felület mintegy 35 négyzetméter.