Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az építési törvény hozta létre az építésügyi célelőirányzatot, amelyet az építésügyért felelős - jelenleg a nemzeti fejlesztési és gazdasági - miniszter kezel. Az idei költségvetésben 600 millió forint bevétel szerepel ezen a címen, amely kiadásként három egyenlő - 200-200 milliós - részre oszlik. Ezek: működési, dologi, és fejlesztési kiadások.
A rendelet előírja, hogy ha a bírságot az építésügyi - az engedélyt kiadó - hatóság szabja ki, akkor 20 százalék marad nála, 15 százalék pedig a másodfokon eljáró hatóságé. Ha az építésfelügyeleti hatóság szabta ki a bírságot, akkor nála 30 százalék, a másodfokon eljárt hatóságnál pedig 20 százalék marad. A bírság többi része lesz - mindkét esetben - az építésügyi célelőirányzat bevétele.
Az építési törvény hosszú felsorolást ad arról, hogy mire lehet a célelőirányzatot felhasználni. Ebbe a körbe tartozik például az építési szabványosítás támogatása, a tervtanácsok működtetése, vagy az építészeti kultúra fejlesztése. A rendelet viszont megszabja, hogy az előirányzat 80 százalékát közigazgatási feladatokra kell fordítani. Ilyen például a már említett tervtanácsok működtetése, de a szakmai kamarák közigazgatási feladatainak támogatása is.
A célelőirányzatból pályázattal és egyedi döntéssel lehet pénzhez jutni. A támogatás lehet vissza nem térítendő, továbbá kamatmentes, kedvezményes kamatozású, de vállalkozási és megbízási szerződés is köthető támogatásként.
A rendelet részletesen szabályozza a pályázatokat. Ezeket a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter írja ki, és ugyancsak ő dönthet a pályázat nélküli egyedi támogatásokról. A pályázónak a kért összeg fél százalékát, de legalább 10 ezer forintot kell befizetnie, de nem kell pályázati díjat fizetnie a leghátrányosabb helyzetű önkormányzatoknak, és a pályázó hatóságoknak sem.
A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a beadásra legalább egy, de legfeljebb három hónap álljon rendelkezésre. Az 5 tagú értékelő bizottság tagjait a miniszter nevezi ki, és - a bizottság véleményének figyelembe vételével - a döntés joga is őt illeti.
